Békési Élet, 1966 (1. évfolyam)

1966 / 2. szám - Sipiczky János: Békéscsaba központjának rendezési elve

Tekintve, hogy a telítettség elérése lakásonként közel egy személygépkocsit jelent, ennek a gépjárműtömegnek elhelyezését hagyományos kisgarázsokkal megoldani nem lehet. A terv javaslatot tesz összesen 3 nagygarázs elhelyezésére, részben a Kun Béla utca, részben a Mednyánszky utca környékén. A tömegközlekedést a jövőben is kizárólag autóbuszjáratok fogják lebonyolítani, ezeknek a járatait azonban sűríteni, és viszonylataikat az új úthálózatszerkezetnek megfelelően módosítani kell. A távolsági buszforgalom gyújtópontja továbbra is a Hunyadi téri autóbuszállomás, melynek a távlatokra tervbe vett bővítését a rendezési terv lehetővé teszi. Városszerkezet Már a tervpályázat értékelése is kimutatta, hogy Békéscsaba történelmi városszerkezetének alapja a Kossuth, Szt. István és Szabadság tér láncolata, valamint az ezekhez kapcsolódó Széchenyi-Gyulai út és a Tanácsköztársaság útja. A szerkezeti fejlesztésnek ezekre kell épülnie. Ezzel összhangban a központi intézmények együttese a meglevőkhöz csatlakozva a Szabadság tér-Bartók Béla út-Munkácsy utca által határolt területen alakult ki. A tervező eltekintett ezen túlmenően további központok (kereskedelmi, kulturális stb.) kialakításától, és ezzel egyrészt elkerülte a város léptékével arányban nem álló aprólékos tagoltságot, másrészt terjengős központ keletkezését. Nincs ellentétben ezzel az a téry, hogy pl. a Tanácsköztársaság útján üzletsort tervezett, vagy hogy az Élővízcsatorna partján egymás közelségében megtalálható a Munkácsy Múzeum, a könyvtár és a jövőben létesülő kultúrkombinát. Ezek a példák inkább azt illusztrálják, hogy a terv gondosan számol a meglevő adottságokkal, és azoknak nem annyira a megváltoztatására, mint kiegészítésére törekedett. A városszerkezettel szoros összefüggésben van a város sziluettje. A történelmi városkép meghatározó elemei — a templomok — érdekes és értékes együttest alkottak. Ezt az összhangot némileg zavarja az István malom tömege, főleg azért, mert rajta kívül a város vertikális elemmel jóformán nem rendelkezik. A terv gondosan ügyel a templomtornyok által képviselt városképi együttes megőrzésére, amellett azonban számot vet azzal, hogy az alapközművesítés ma már lehetővé teszi a nagyobb laksűrűség elérését, azaz a magasabb beépítést. Szem előtt tartva a tervpályázati zsűri zárójegyzőkönyvének erre vonatkozó megállapítását, a vertikális elemekkel takarékosan bánik, ahol azonban mégis elhelyez ilyeneket, ott ezzel a városképet határozottan gazdagítja. Elsősorban vonatkozik a Március 8. terére tervezett 13 szintes magasházra, mely a Szabadság tér-Szt. István tér-Kossuth tér láncolatának nemcsak hiányzó súlypontját adja meg a templomok és a tervezés alatt álló Bánszki utcai középmagas ház között, hanem mint a Tanácsköztársaság útjának mintegy lezáró eleme, az állomás felől érkezőnek már messziről jelzi a városközpontot. Ezen kívül csak a Kun Béla, illetve Mednyánszky utca környékén helyez el jól kiegyensúlyozottan 3—3 középmagas épületet, fellazítva ezzel az itt található, és már-már kissé sematikusnak ható beépítést. 28