Békési Élet, 1966 (1. évfolyam)

1966 / 2. szám - Sipiczky János: Békéscsaba központjának rendezési elve

melyeket már műszaki, akár pedig városképi vagy műemléki jelentőségük miatt nem lehet lebontásra javasolni, semmiképpen nem akadályozzák a városközpont korszerű, nagyvonalú kialakítását. Ezeknek a lehetőségeknek a birtokában készült el a pályázat egyik díjnyertese, Vinkovits István építészmérnök irányításával a végleges rendezési terv. Feladata volt: a pályázat eredményeinek felhasználásával olyan rendezési terv készítése, mely számolva a népgazdaság teherbíróképességével, szakaszosan ütemezhető kiépítést tesz lehetővé, mégpedig úgy, hogy megoldásai a meglevő városképbe önmagukban is beilleszthetők legyenek, és a végleges kialakítással is szerves egészet képezzenek. A terv topográfiai vázát a meglevő úthálózat képezi. A tervező feladata a városközpont jövőben várható jármű-, álló- és gyalogosforgalmának számbavétele volt, majd a meglevő utaknak ehhez igazodó szerepkörének megállapítása, végül az ehhez szükséges műszaki kiépítettség közlése. Az előzetes számítások megmutatták, hogy a jövőben várható gépjárműtelítettség (280 szgk/1000 lakos) erősen igénybeveszi a meglevő utak átbocsátóképességét. Ezért és a közintézmény-mag funkciójának zavartalan működése érdekében, már a tervpályázat zárójegyzőkönyve lerögzítette, hogy a belső intézménymagot (Szt. István tér, Szabadság tér és környéke) meg lehet és meg kell szabadítani az átmenő forgalomtól. Ugyanakkor természetesen biztosítani kell számára a gyalogjáró utak és kocsiparkoló helyek arányos rendszerét. A tervezők ennek megoldására a következő úthálózatrendszert javasolják: A városközpont közvetlen megközelítését a Luther, Munkácsy és Irányi utcák szolgálják. A tulajdonképpeni városközpontot a Lenin, Szarvasi út; Jókai, Petőfi utca és Bartók Béla útból álló forgalmi körút veszi körül, mely a városközpontban a Szabadság téren, illetve a Szt. István téren parkolóhellyel zárul. A főforgalmi gyűrű egyes elemei a városon áthaladó II. osztályú főútvonalak átkelési szakaszai, így ezeken keresztül biztosított a városközpontnak a távolsági forgalomba való bekapcsolása. A főforgalmi gyűrűn belül az állomás irányából érkező forgalmat a Tanácsköztársaság útján, illetve a Luther utcán át vezetik a városközpontba. A terület ÉNy-DK irányú feltárása a Munkácsy-Irányi-Ságvári utcán történik. A Szabadság tér és Szt. István tér átmenő forgalmi útjellegének megszűntével a terek, továbbá a Munkácsy-Irányi utcák vonaláig terjedő terület gyalogos városközponttá alakulnak. Mint látható, egyes útvonalak forgalmi szerepe a jövőben lényegesen növekedni fog. Ezzel szükségessé válik ezeknek megfelelő átépítése. A Petőfi- Jókai utcák 2x3 nyomsávosak, a Tanácsköztársaság útja, a Luther utca, valamint a Munkácsy-Irányi utcák 2x2 nyomsávosak lesznek. Jelentős problémát okoz az egyre növekvő gépjárműforgalom másik velejárója, az álló járművek elhelyezése akár parkolás, akár garázsban való elhelyezés formájában. A tervezőknek sikerült a fennálló normák alapján az egyes közintézmények és lakóterület kiszolgálására előírt parkolóhelyek számát az intézmények közelében, tehát optimális elrendezéssel biztosítani. 26