Békési Élet, 1966 (1. évfolyam)

1966 / 1. szám - SZEMLE

5ZEmlE FÖLDREFORM 1945 Tanulmány- és dokumentumgyűjtemény (Kossuth Könyvkiadó, 1965. 573 1.) A közelmúlt élénkülő helytörténeti kutatásai, néhány figyelemreméltó összefoglalás után ez a vaskos kötet kísérli meg először, hogy a szintézis igényével áttekintse a forradalmi földreform társadalmi-politikai jelentőségét, felidézze a sorsfordító esztendőket. M. Somlyai Magda - korábbi kutatásait továbbépítve - a földreform általánosan jellemző vonásait vázolja fel. Az országos politikában érvényesülő meggondolások, olykor huzavonák és helyi önkormányzati és földigénylő szervek radikálisabb kiállása, a különböző politikai pártoknak a földreform kérdéséről vallott leleplező erejű állásfoglalása és gyakorlati tevékenysége, az Alföld és a Dunántúl egymástól eltérő agrárstrukturája, illetve az agrárszocialista hagyományok megléte vagy hiánya a megválaszolandó kérdések egész sorát veti fel. M. Somlyai Magda körültekintően, az „általános" és „különös" kölcsönhatását árnyaltan elemezve válaszol a kérdésekre. A megválaszolt kérdések azonban új problémákra terelik a figyelmet, újabb megválaszolandó kérdéseket exponálnak. Felbecsülhetetlen jelentősége van tehát a körültekintően válogatott, s korántsem illusztráció jellegű dokumentumoknak, melyek mindegyike - így vagy úgy - segít a tanulmány következtetéseinek továbbgondolásában is. A szerkesztők - Karsai Elek, Jenei Károly, Szabó Ferenc és Hársfalvi Péter - a rendelkezésre álló anyag horizontális és vertikális metszésű arányosítására törekedtek. Időben mintegy két és fél évet ölelnek fel a dokumentumok (az első 1944. október 23-án, az utolsó 1947. január 14-én keltezett), földrajzilag a Tiszántúl kap a legnagyobb hangsúlyt, kiemelve ezzel, hogy a forradalmi jellegű mozgalom kohéziója e tájon munkált a legerősebben. Külqn kell szólnunk ezúttal a kötetben közölt Békés megyei dokumentumokról. Örvendetesen gazdag és sokrétű ez az anyag, csábító feladat lenne a 24 dokumentum alapján - a megyei eseményeket felvázolandó - részletesen elemezni az egyes iratokat. (Csak megemlítjük, hogy Békés megye - ideszámítva a földreform idején más megyékhez tartozó községeket is - legtöbb dokumentumot szolgáltató megye.) Részletes elemzésre azonban nincsen módunk. Utalhatunk csupán a legérdekesebbre: a gyulai nemzeti bizottság 1945. január 25-i ülésének jegyzőkönyvére, mely a Parasztpárt radikális földreform-javaslatát vitatja, a csorvási Földmunkás Szakszervezet átiratára, mely a lázító jószágigazgató eltávolítását sürgeti, vagy a vésztői Baloldali Blokk52