Békési Élet, 1966 (1. évfolyam)

1966 / 3. szám - TÉNYEK DOKUMENTUMOK EMLÉKEK - Dr. Gábris József: Vajda Péter erkölcsi és pedagógiai elveinek aktualitása

hazudott; ki azt mondja, szeretem hazámat, és embertársát elnyomja, rajta méltatlankodik, igazságtalanul zsarnó, hazudott. A honszeretet kiterjeszkedik a haza földjére, s a haza minden lakójára, kész áldozatot tenni, kicsinyt, nagyot és legnagyobbat mind a földért, mind a honfitársakért."

1

9 Hisz a társadalom előrehaladásában, fejlődésben. „A dolgok ilyen állapotja meg nem maradhat. Meg kell hallnia az ó-nak, a rossznak ezen fajzadék között, és újjászületés kívántatik, teljes, tökéletes korunk és becsületünk értelmében. Félszeg fosztogatások fönn és alant, kisebb és nagyobb körben mit sem érnek, csak nagyítják a bajt, mely gyökerestől irtandó ... az ó elvek helyében új elvek állítandók."

2

0 Hogy a társadalmi változást végre lehessen hajtani, „az énzéstül a társas erények mezejére kell átmenni... az emberben a szellemi részt kell mívelés és gond alá fogadni."

2

1 Korának polgári nemzeteit állítja példaképül, akik müvén okulnia kell hazájának is. Meggyőződéssel hangoztatja, hogy minden nemzet tanulhat más nemzetektől, mert minden néptől van mit tanulnia a másiknak. „Ami használható belőle hazátokban, alkalmazzátok mindenkor és szorgalmasan". Nem szégyen az okosabbtól, tapasztaltabbtól tanulni. De nem lehet minden tapasztalatot, változást átültetni. „ ... nekünk mezőnkbül kell a teljes jogot kifejtenünk. Az idegen növény nem honosul meg, de a hont végtelenül lehet nemesíteni."

2

2 Bízik abban, hogy korának emberisége képes újjászületni. Ennek érdekében a nép kulturális felemelkedését kívánja, mert a bajok egyik okát a tömegek műveletlenségében látja. Szerinte, ha a tanodák a szellemi és erkölcsi világ kincseit visszhangoznák, akkor nem volna annyi társadalmi baj, mely orvoslásra szorul. Éppen ezért a népoktatás megvalósítása volt egyik követelése, a népet a művelődés részesévé kívánta tenni. A társadalom megváltoztatásához tudatos tevékenységet kívánt. Szerinte tudni kell, mi az a társadalomban, amit el kell vetni, aminek ellen kell állni, és mi az, ami felé törekedni kell. Mint jobbágyfiú érzi a változás szükségességét, és azt is, hogy kora megérett erre. Fennszóval hirdeti a jobbágyság eltörlését, az egyenlőséget. A nőknek a társadalmi életben való részvételétől is várja a társadalom megjavulását. írásaiban, beszédeiben élénk színekkel, szeretetteljes vonásokkal rajzolja a női alakok lelkesedését, hogy korának nőit nagy tettekre serkentse. Női alakjai résztvesznek a férfiak küzdelmeiben, kik a szabadságért harcolnak, hagy a férfiakkal együtt elérhessék a jogszabadságot. Hogy a nők is részt vehessenek a közéletben, ahhoz nagyobb gondot kell fordítani nevelésükre, nagyobb tiszteletben kell őket részesíteni. „Nevelést tehát a lányoknak, gondos, okos, nevelést, hogy betölthessék mint nők azon fontos szerepet, mely rájuk a hazában, mint hitvesekre és hazalányokra várakozik."

2

3 Meggyőződése, hogy emberi haladást jól szolgálja a költészet, melytől a többi szépművészetek jeleneteket, eszméket kölcsönözhetnek. „A szépművészetek között fő helyet foglal el a költészet és a szónoklat." A „szépművészeteknek állandó s maradandó becsük van." „A szónoklat mindig a legnagyobb hatást gyakorolá minden szabad országban" — hangoztatja. A tudományt, melynek felvirágoztatásában látja a társadalmi haladás zálogát, szorosan össze kívánja kapcsolni a való élettel, mert különben hasznavehetetlenné válik. „Én feladatul tevém magamnak lerontani ezen elre116