Békési Élet, 1966 (1. évfolyam)

1966 / 1. szám - Dr. Bakó József: A dolgozók munkahelyi védelme és kártérítési igénye

a társadalmi tulajdon fokozott védelmét nem szolgálja, de nem alkalmas a nevelés e cm, holott az ezen esetcsoportban meghozatalra kerülő határozatoknál az elsődleges és döntő hangrúly éppen a fokozott követelmények támasztása melletti nevelésen van. 4. Az üzemi balesettel (foglalkozási betegséggel) kapcsolatos kárigényre vonatkozó felelősségi szabály 1964. április hó 1. napján lépett ugyan hatályba, azonban a végrehajtási rendelet szabályozása szerint ezt a rendeletet - ijmiként korábban említés történt róla - az 1961. április hó 1. napja után bekövetkezett sérelmekre is alkalmazni kell, - kivéve azokat, amelyekben a biróság már jogerős határozatot hozott. (2/1964. Mü. M. rendelet 14. §.) Ebből folyik, hogy ha a kárigény eddig nem került érvényesítésre, az 1961. április 1. napja után kárt szenvedett dolgozó még most is előterjesztheti kérelmét. Az esetben pedig, ha a vállalat igazgatója az igény tárgyában már határozatot hozott és ezzel a határozattal a károsult dolgozó nincs megelégedve, a határozat kézbesítéstől számított 3 éven belül panasszal fordulhat a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz. (Mt. V. 236. § 1. bek.) Ez a három éves határidő is meghosszabbodhat abban az esetben, ha jogosultat alapos és súlyos ok akadályozta követelése érvényesítésében, mert ezen akadály megszűnte után 6 hónapon belül akkor is érvényesítheti követelését, ha a 3 év eltelt (9/1964. Mü. M. sz. rendelet 52. § 2. bek.) Az elmondottakból kitűnőleg a hangsúly azon van, hogy a károsult dolgozó az évekkel ezelőtt bekövetkezett káresettel kapcsolatos igényét még mindig érvényesítheti, tehát az igény alaptalanságát csupán arra alapítottan nem lehet megállapítani, hogy a káreset óta már évek teltek el. Csak a teljesség kedvéért említem meg, hogy a munkaügyi döntőbizottság határozata ellen, a határozat kézbesítésétől számított 1; nap alatt ezen szervhez benyújtandó, felülvizsgálati kérelemmel lehet cini, amit a megyei bíróság székhelyén működő járásbíróság bírál el. (Mt. 145. § (2) bek. b) pont, illetve 3/1965. I. M. sz. rendelet 2. § (1) bek.) A [5 napos határidő elmulasztása esetén, a határozatot kézbesítéstől számított hat hónapon belüli • kimentése csak betegség, vagy hasonló helyzetet előidéző körülmény, illetőleg a dolgozó önhibáján kívül bekövetkezett komoly akadály adhat okot (9/1964. Mü. M. sz. rendelet 82. § (2) bek.). III. Az elmondottakból kitűnőleg igen sok esetben komoly problémát jelent a kárigény jogalapjának meg, vagy meg nem állapítása. Az igény jogosságának megállapítása esetén viszont újabb problémák jelentkznck a kár összegszerűsége vonatkozásában. A 2/1964. Mü. M. sz. rendeletben foglalt szabályokból kitűnőleg a kártérítést olymódon kell megállapítani, amely alkalmas arra, hogy a dolgozót olyan helyzetbe hozza, mintha a káreset nem következett volna be. Az ezzel kapcsolatos fontosabb szabályok a. következők: - Elmaradt jövedelemként meg kell téríteni mind a természetben, mind a pénzben megállapított elmaradt munkabért, valamint az egyéb rendszeres olyan szolgáltatásokat (pl. egyenruha, nem bér jellegű természetbeni szolgáltatások) a pénzbeni értékét, amelyekre a dolgozó a munkaviszony alapján a munkabéren felül jogosult. - Az elmaradt munkabér összegszerű megállapításánál a béralapból kapott minden juttatás mellett a nyereségrészesedést is figyelembcvéve kell az átlagkereset összegét megállapítani. - A fentiek szerint jelentkező jövedelemből viszont levonásba kell hozni a sérelemre tekintettel folyósításra került társadalombiztosítási szolgáltatást, továbbá azt a keresetet, amelyet az üzemi balesetet követően az egészségi állapotának megfelelő munkakörben és munkafeltételekkel végzett munkájáért a dolgozó kapott, illetve amelyet a dolgozó az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna. - A baleseti járadék alapjául szolgáló átlagkeresetet a 3%-os nyugdíjjárulék levonása nélküli összegben kell figyelembe venni. (Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának 890. sz. állásfoglalása - Bírósági Határozatok 1965. évf. 8. sz.). - Meg kell téríteni azt a kárt is, ami a sérelem folytán a dolgozó ruházatában, használati 28