Békési Élet, 1966 (1. évfolyam)

1966 / 3. szám - ISMERETTERJESZTÉS - Dr. Tóth Lajos: Haladó hagyományok a szarvasi ismeretterjesztés történetéből

tűzi zászlajára a reformkor leghaladóbb képviselőinek csoportja — élén Kölcseyvel, Wesselényivel és Vajda Péterrel —, hogy majdan kivíja Magyarország polgári-nemzeti átalkulását. II. A magyar történelem ui. a XIX. század első felében ezeket a feladatokat tűzte napirendre. Nemzeti függetlenség, népszabadság, népképviselet, jobbágyfelszabadítás, közteherviselés voltak a reformkor központi politikai céljai. A Tessedikben megtestesült genius loci tovább élt Szarvason ebben a korban is: VAJDA PÉTER személyében. Törekvéseik igen szoros eszmei és politikai rokonságot mutatnak. Míg azonban Tessedik szinte egyedül volt kénytelen a felvilágosodás fáklyáját lobogtatni, bár törekvéseit az évszázadok patinája egyre plasztikusabban domborítja ki, — Vajda Péter a szerencsésebb történelmi-társadalmi szituáció lehetőségeit felhasználva összefoghatja a haladó erőket. Mint Társulatunk elődjének, az 1841-ben alakult Természettudományos Társulatnak első titkára, országos méretekben is szervezett harcot indíthat a tömegnevelésért, a nép politikai felvilágosításáért, műveltségének kiterjesztéséért, a természettudományos ismeretterjesztés megalapozásáért. Rövid élete folytán is (ebből Szarvason mindössze négy évet töltött) generációk munkáját végezte el. Még felsorolni is fárasztó volna sokoldalú tevékenységét. Szarvasra érkezésekor már sikeres társadalmi, tudományos, irodalmi, publicisztikai bázisra támaszkodhat. Munkatársa az Aurórának, Hasznos Mulatságoknak, cikkírója a Tudományos Gyűjteményeknek. Egy sorban küzd a nyelvújító mozgalom győzelméért Vörösmartyval, Kölcseyvel és Toldy Ferenccel. A Garasos Tár és az Ismertető szerkesztője. Több önálló könyv mint pl. a Dalhon szerzője, Shakespeare drámáinak fordítója (Lear király, III. Richard, Othello). Tagja a Magyar Tudós Társaságnak, a Kisfaludy Társaságnak, a Közhasznú Ismereteket Közlő Társaságnak, a Magyar Gazdasági Egyletnek, hogy csak a fontosabbakat említsük. A fentiekben kifejtett tevékenységén keresztül már akkor a tudományos ismeretek szenvedélyes terjesztőjeként mutatkozik be: „Sokkal vagyunk még hazánkban adósok az emberiségnek, honfiúságnak és ezen adósság addig lefizetve nem lesz, míg a nép lelkét az esméretek világa át nem járja." Politikai programként vallja, hogy nemzeti fölemelkedésünk, a polgári átalakuás mezején való előrehaladásunk éppen annyira a népneveléstől függ, mint annak a patetikus forradalmi költészetnek a beteljesülése, mely annyi hévvel küzd a zsarnokság megszüntetéséért, az emberi haladásért. Rámutat arra a feszültségre is, mely a társadalom méhében, elsősorban a parasztságban felhalmozódott; „A tömeg némi belső ösztönből tudja, érzi, hogy nincsen ott, ahol lennie kellene, valami jobb után törekszik" .. . Vajda programját nem tartja befejezettnek azzal, ha a paraszt polgári jogokhoz jut, hanem szükségesnek tartja, hogy a parasztság annyi ismerettel és öntudattal rendelkezzen, melynek segítségével meg tudja ítélni helyzetét, és jogait megfelelően gyakorolhatja. Európai szintű műveltséggel, invenciozus alkotásvággyal és a reformkor politikai-kulturális eszméinek izzásáig hevült meggyőződésével érkezik tehát Szarvasra 1843-ban, ahová a gimnázium igazgatójává meghívták a S9