Békési Élet, 1966 (1. évfolyam)
1966 / 3. szám - Irányi István: A gyermek Szendrey Julianna és Mezőberény
Fenti táblázatot Békés vármegye Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulat (1877—78. évfolyam 23. o.) kötetében szereplő adatok alapján állítottam össze. «Károlyi György távozása után Wenckheim Béla lett Békés megye főispánja. Az 1839—40-ik országgyűlésre a megye rendjei már őt választották meg követnek a „túlzásra hajlandó " Szombathelyi Antallal."(Karácsony János: Békés vármegye története I. k. 361. o.) 5. Festeticsné és Károlyi György id. Wenckheim Xaver Ferencné Rosenfeld Karolina halála után (1837) örökölték Csorvás határában birtokuk egy részét. (Id. Mogyoróssy János: A Wenckheim! Hund család eredete és ivadékai a Magyar Honban, 30. o.) 6. Id. Mogyoróssy János: A Wenckheimi Hund család eredete és ivadékai a Magyar Honban (30. o.) c. könyv alapján. 7. A mezőberényi gimnázium (Főiskola) 1802—1834-ig állott fenn. Első igazgatója Skolka András volt, akinek buzgó toborzó munkájára mindjárt az első évben sok tanuló érkezett Mezőberénybe. „Pozsonyból, Késmárkról, és Rozsnyóról mintegy 10 tanuló jött a felső osztályokba. Az első osztály vidéki tanulói többnyire az ország déli részeiből jöttek. A mezőberényi gimnáziumba érkező diákokat Oertl (János) Zachariás, a német ajkú evangélikusok lelkésze fogadta." (Bonyhay Mihály: Mezőberény monográfiája, 46. o.) Később pedig az ország minden részéből tömegesen özönlöttek a tanulók a jóhírű iskolába. A mezőberényi gimnáziumban tanult 1822—23. tanévben Martiny Károly, Petőfi keresztapja (Gimnáziumi Okmánytár, 1822—23. évf. ak-i bejegyzései.) Petrovics István — Petőfi atyja — is gondolkozott rajta, hogy fiát, Sándort Aszód helyett Mezőberényben taníttassa. — A gimnázium 1834-ben költözött át Szarvasra, de a leánynevelde továbbra is fennállott. 8. Bonyhay Benjamin: „Petőfi Mezőberényben 1849 május (!) havában." — Vasárnapi Ojság 1881. február 27. sz. 138. o. 9. sz. XXVIII. évf.) 9. Id. Jeszenszky Károly: „Vázlatok Mezőberény múltjából." Megjelent a Békés vármegye Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulat évkönyve 1877/8. évf. 23 . o. 10. A Petőfi Múzeumban található kézirat (ceruzajegyzet) szövegéből. 11. Implom József (Gyula, Szegedi Kis István u. 28.) még kiadatlan Békés megyei gyűjteményéből.) Megjelenik a Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványainak sorozatában. 12. Kohn Dávid: Az élet alkonyán — Petőfi Sándor Gyulán, 77—83. lap.) 13. A gimnázium szervezője Major Pál volt, akit az 1802. évi május 19-1 szarvasi esperességi gyűlés bízott meg ezzel a feladattal: „Megbízatott... Major Pál uradalmi számvevő, hogy özvegy Wenckheim Ferencné, született Rosenfeld Karolina bárónőt... az esperesség határozatáról értesítse; egyúttal az esperesség nevében tőle telket kérjen, melyen a tervezett iskola és tanárok szállásai felépíttetnének." (Petz Gyula: A békési ág. hitv. ev. esperesség! főiskola keletkezésének MezőBerény községben töltött zsenge korának története" — Megjelent: „Békés vármegye Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulat Évkönyve" 1877/8. — Olvastatott M-Berényben 1878. árp. 22-én. 14. A Kutzián család származása: Major Pál Major János Major Zakariás (urad. számvevő) (Wenckheim tiszttartó) Thomázy Erzsébet (neje) 2. férje: BENKA ADAM I Major Zsófia Kutizán György I Kutizán Katalin Bonyhay Benjámin Kiegészítő adatok a családfához: Tanúk Benka Ádám és Elisabetha Thomázy esküvőjén: Major Pál, Oertl Zachariás, Miiek Mihály. Thomázy Erzsébet első férjével, Major Zakariással fölmentés alatt esküdött: „V. Elisabetha Thomazi Cibiniensis a D. R. Zacharia Major relicta." — Esk. ak. 1818. évf. 36. o. Kutzián György 1832—42-ig főesperes volt, 1808—1843-ig lelkész. (Békés vm. Régészeti és M. T. Evk. 1877/8. IV. k. 18. o.) Kutizán György és Major Zsófia házassága bejegyzésének kelte: 1810. június 17. (A bejegyzések között találjuk Elisabetha Thomázy nevét is.) A Major család szerteágazó rokonságában meg kell említeni még Major Johanna nevét, aki a Salkovits, rokonsággal volt bensőséges keresztszülői kapcsolatban. így valószínű, hogy Szendrey Julianna már előbb találkozott e család tagjaival, mint Petőfi. 68