Békési Élet, 1966 (1. évfolyam)
1966 / 3. szám - Irányi István: A gyermek Szendrey Julianna és Mezőberény
számvevőként dolgozott környezetében, akiben az országos hírű mezőberényi gimnázium egyik alapító tagját is tisztelhetjük. Említettem, hogy Szendrey Juliannának a gimnázium mellett működő nevelőitézetbe való jövetelét Bonyhay Benjamin — Petőfi mezőberényi főjegyző barátja — is megerősítette nyilatkozatában. E szerint Szendrey Julianna az ő felesége nagyanyjánál lakott első mezőberényi tartózkodása idején. Egy gyulai újságszerkesztő — Kohn Dávid — közlése szerint a kis Júlia 9—10 éves leány volt, amikor Mezőberénybe tartózkodott először. Tehát 1837—38-tól lehetett már itt addig, míg apja 1840-ben az erdődi uradalomba költözött. Mindez teljesen igaznak látszik, de megemlítendő, hogy Kohn Dávid nyilatkozata nem mindenben egyezik Bonyhay Benjamin írásában rögzített, Júliára vonatkozó szavaival, összehasonlítás és a családi adatok egyeztetése céljából pontosan közlöm Kohn Dávidnak Szendrey Juliannával kapcsolatos rövid ismertetését: „Petőfi 1849-ben, június elején érkezett utoljára Mezőberénybe, mégpedig feleségével, Szendrey Júliával — aki, mellesleg írva, mint S—10 éves leány Bonyhay nagyanyjánál, özvegy Benka Adámnénál volt nevelőben, akinek Mezőberényben messze vidéken híres nevelőintézete volt — alig félesztendős Zoltán fiával. Most is Orlainál, illetőleg annak szüleinél laktak hosszú heteken át." 1 2 E szövegben a „Bonyhay nagyanyjánál" szerkezet téves, a 13. lábrovat szerinti családi genézisből világosan kitűnik a szöveg helyes értelmezése. E szerint Szendrey Julianna ebben az időben nem Bonyhay nagyanyjánál, hanem Bonyhay felesége nagyanyjánál lakott. Itt van tehát pontosan a titka Szendrey Julianna első mezőberényi tartózkodásának, mert éppen a Bonyhayékkal rokonságban álló Majoroknál volt „nevelőben". A fenti Bonyhay nyilatkozat és a később ismertetett hiteles családi adatokból világosan kitűnik, hogy Kohn Dávid félreértette Bonyhay nyilatkozatát, amikor Szendrey Julianna első mezőberényi lakását Bonyhay nagyanyjánál jelölte meg. A már ismertetett hiteles Bonyhay-nyilatkozat alapján indultam el Szendrey Julianna szálláshelyének tisztázására és megkeresésére. Elemezzük ezért Bonyhay idekapcsolódó megállapításait, majd vessünk fényt a Major család eredetére. Bonyhay említi, hogy Petőfi Sándor a negyvenes évek elején először fordult meg ezen a vidéken, de neje már kislány korában felesége nagyanyjánál nevelkedett. — A berényi származású idős Jeszenszky Károly is külön kiemeli helyi monográfiájában a Szendrey Juliannával kapcsolatos berényi emlékeket. Virágzó nőnevelő intézetről beszél, amelynek élén a gimnáziumi igazgató nagy műveltségű és köztiszteletben álló neje állott. Az intézet csaknem egyetlen volt az Alföldön, s mint már hivatkoztam reá, a költő neje Jeszenszky szerint is itt tanult egykor. A gimnázium szervezésével Major Pál 1 3 uradalmi számvevőt: a gazdag, erdélyi, tehetős, befolyásos embert bízták meg. így járult hozzá Major Pál a gimnáziumnak és leányneveidének létesítéséhez. Érthető, hogy a neveidét kezdetben Major Pál sógornője: Major Zakariásné vezette. Majomé férje korán meghalt, neje — az özveggyé vált Thomázy Erzsébet — pedig másodszor is férjhez ment. Második férje Benka Ádárh volt, aki 1802-től 1834-ig fennálló mezőberényi gimnáziumban működött haláláig: 1829-ig. Benka Ádámné neve Bonyhay Benjámin és Kohn Dávid újságszerkesztő nyilatkozatából ismerős előttünk. — Mindez azért 62
