Békési Élet, 1966 (1. évfolyam)

1966 / 3. szám - Ambrus Lajos: A Körösök 1966. évi rendkívüli árvize

A KÖRÖSÖK 1966. ÉVI RENDKÍVÜLI ÁRVIZE A Körösöket hazánk kisebb folyóiként tartja számon a köztudat, azonban ha a töltések hosszát, vagy a töltések által védett területeket nézzük, meglepően nagy méretekkel találkozunk. Összehasonlítva például a Duna magyarországi szakaszával, a 800 km hosszú dunai védtöltéssel és a 600 000 kat. hold dunai ártelülettel szemben, a Körösök töltései — a mellékágakkal együtt 700 km hosszúak és 970 000 kat. hold területet védenek. Mindehhez hozzá véve azt is, hogy a Körösök töltései általában nagyobb méretűek a dunai töltéseknél, könnyű megérteni, hogy a körösvidéken mi ad olyan különös jelentőséget az árvízvédelemnek. A Körösök 27 537 km

2 vízgyűjtő területének 80%-a román területen fekszik, melyről a Fehér-, Fekete- és Sebes-Körös, valamint a Berettyó vezetik le és egyesítik magyar területen a lefolyására kerülő vízmennyiségeket. (1. sz. ábra). A vízgyűjtő terület tagozódásából következik, hoy a folyók határszelvényében már a teljes vízhozam kb. 90%-a magyar területre lép és ehhez a továbbiakban csak a belvízcsatornák által szállított 150—200 m

3/sec. vízhozam járul. A vízgyűjtő terület megoszlásából következik az is, hogy az árhullámok kialakulását kizárólag a román vízgyűjtő hidrológiai és éghajlati viszonyai szabják meg, a román folyószakaszokon kifejlődött árhullámok levonulása magyar területen viszonylag szabályos módon megy végbe, csupán a Tisza árhullámai befolyásolhatják azokat, a Csongrád—Gyoma közötti alsó szakaszon. A román vízgyűjtő hidrológiai viszonyainak ismeretében az árhullámok viszonylag pontosan előjelezhetők és ezáltal nemcsak az árvízvédekezéshez, hanem az árvízvédelmi művek fejlesztéséhez is értékes adatokhoz juthatunk. Az árhullámok tetőzésének előrejelzésére a mércekapcsolatok alapján szerkesztett segédleteket használjuk. Ezek a segédletek egy-egy vízrendszerben a vízállások összefüggéseit dolgozzák fel grafikus módszerekkel úgy, hogy a folyók felső szakaszán bekövetkezett tetőző vízállásokból az alsó szakaszon várható tetőző vízállások egyszerű módon megszerkeszthetők. Jelenleg a Körösök magyarországi védtöltései 100—150 cm-rel magasabbak az eddigi legnagyobb árvízszintnél (az LNV-nél), azonban a mértékadó árvízszintekhez viszonyítva a magassági biztonság helyenként 50—60 cm-re csökken. Ennek ellenére a meglevő töltések, megfelelően szervezett és végrehajtott árvédekezés mellett elfogadható biztonságot 48