Békési Élet, 1966 (1. évfolyam)

1966 / 3. szám - Dr. Dank Viktor: Kőolaj és földgáz Békés megyében

fel a kőolaj- és földgázlelőhelyeket és Békés megye csakhamar az ország egyik legjelentősebb kőolaj- és földgáz területévé lépett elő. A megye területén eddig az alábbi felsorolt helyeken ismerünk művelésre érdemes mennyiségű kőolaj- és földgázkincset: 1. Tótkomlós (1941) földgáz (CH) 2. Pusztaföldvár (1958) kőolaj és földgáz (CH+CO2)* 3. Battonya (1959) kőolaj és földgáz (CH+CO2) 4. Mezőhegyes (1960) kőolaj és földgáz (CH) 5. Pusztaszőlős (1961) kőolaj és földgáz (CH-f CO2) 6. Battonya-Kelet (1961) földgáz (CH+CO2) 7. Végegyháza (1962) földgáz (CH) 8. Tótkomlós (1966) kőolaj A felsorolásból látható, hogy az 1957-től elindított, új geológiai koncepció alapján folyó komplex előkutatások eredményeként a megye területén számos kőolaj- és földgázelőfordulást tártak fel mélyfúrásokkal, a kezdettől 1941-ig bezárólag felkutatott egyetlen földgázlelőhellyel szemben. Kőolajtelepek jelenléte tehát 1957 után vált ismeretessé, az új új földgázelőfordulások többsége pedig nagyságrenddel múlja felül a tótkomlósit. Kitűnik a felsoroltakból az is, hogy a kutatás módszeres irányítása, az újabb és újabb fúrási adatok folyamatos kritikai értékelése alapján egyes területekre újra visszatérünk, s az eredmény nem maradt el. Pusztaföldvár, Pusztaszőlős, Battonya, Battonya-Kelet, sőt a legújabb eredményként Tótkomlósra visszatérve ipari jelentőségű kőolaj telep gazdagítja az eddigi készleteket. A terület mélyföldtani felépítése változatos. Különböző földtani korú, anyagú és jellegű képződmények, mélyben eltemetett hegységekbe, medencealakulatokba rendeződve húzódnak a vastag harmadidőszaki üledékek alatt. Az egyre szaporodó mélyfúrások alapján a mellékelt 1. sz. ábrán feltüntetett mélyföldtani kép rajzolható meg. A Duna— Tisza közén (1. sz.-al jelölve) különíthetjük el azt a területet, ahol a harmad- és negyedidőszaki üledékek alatt epikontinentális mezozóos és paleozóos metamorf kőzetekből álló képződményeket értek el a fúrások, a felszínre vonatkozóan Bács-Kiskun és Csongrád megyékre kiterjedően. A harmadidőszaki medencealjzat felszínre vetített földrajzi elterjedését figyelembevéve ezt „Kiskunsági neogén medencének" neEttől keletre (2. sz.-al jelölve) „flis-szerű" aljzat húzódik a harmadidőszaki üledéksorok alatt a Tisza mentén Csongrád-Bács-Kiskun, Szolnok, Hajdú-Bihar megyékre kiterjedően. Tovább keleti irányban azt a területet különítettük el, ahol eddigi ismereteink alapján a mezozóos-paleozóos képződmények felett vastag fiatal harmadidőszaki üledékek jelzik az egykori mély medencét (5. sz.-al jelölve). Az idősebb képződmények rögvonulatokat, árkokat alkothatnak helyenként tekintélyes mélységbe süllyedve, főleg Békés és részben Csongrád megyékre kiterjedően. * CH-val jelöltük a tisztán szénhidrogénekből álló gázt, C0

2 pedig azt jelenti, hogy széndioxidtartalmú a földgáz. 32