Békési Élet, 1966 (1. évfolyam)

1966 / 1. szám - Szabó János: Legelőgazdálkodás Békés megyében

A legeltetés rendje érdekében a felhajtó és áthajtó utakat jelöljük ki, illetve a karámoztatás rendszerét is alakítsuk ki. A fedett karám kívánatos legeltetési egységenkét még a legegyszerűbb megoldással is, a kora tavaszi és az őszi időjárás, nyári delelés szélsőségeinek ellensúlyozására. A legelőkarámok kialakítása a növendékeknél, a tehenészeteknél az állatok egyenletesebb termelését szükség szerint segíti elő. Az állatok nyugalmát a pihenésnél és a legeltetésnél egyaránt biztosítsuk a jó takarmányértékesítés érdekében. Az elmondottakon kívül a szakszerű legelőhasznosítás feltételei közé tartozik az alacsony tiprási veszteség is. A hagyományos legeltetés legfőbb követelménye a szakmájához értő pásztor volt. A mai legeltetés a maga komplexitásában szakmunka, ma tehát a pásztor jelentősége fokozódott, így szakmunkás kell a pásztor helyett. Ezeknek a dolgozóknak a rendszeres és folyamatos képzéséről a legelőgazdálkodás fejlesztése érdekében szervezetten gondoskodjunk. Az okszerű legeltetés elengedhetetlen kelléke a villanypásztor. Magyar villanypásztor sajnos nincs, kialakítása folyik. Rendkívül kedvező tapasztalataink vannak ellenben a könnyen és szakszerűen kezelhető NDK hálózati és akkumulátoros villanypásztorról, amely a felhajtó út megoldását is, de az itatás és a szakasz összekötését is biztosítja danulonos vezetékével. A villanypásztor telepítésének rendszerét a legelő adottságainak, alakjának megfelelően kell kialakítani úgy, hogy azt a legeltető pásztor maga el tudja végezni. A villanypásztorral legeltetett állatok termelésénél és őrzésénél is sok felesleges gondot okoz a legeltetési mód változtatása, a villanypásztorok elhagyása. A nagyfokú üzembiztonság ezért is kívánatos. A villanypásztor rendszeres karbantartása, az akkumulátorok kezelése a pásztorok és a gépműhelynek az állattenyésztéssel foglalkozó szakmunkáját igényli. Sok vita folyik a legeltetési módokról, ennek előfeltétele az eszköz (a villanypásztor), utána az adagolás módja és rendszere üzemen belül kialakítható. A sávosadagolt legeltetési módszer kisebb létszám, kedvező legeltetési feltétel mellett alkalmazható. Az adagolt legeltetés nagyobb létszám esetén is szakszerűen végrehajtható. IV. Állatok előkészítése a legeltetésre Az állatok legelőre történő előkészítése nem a kihajtás előtt, hanem már ősszel a beteleléssel egyidőben kezdődik. A kihajtás utáni első hónap eredményét a szoktatás és a megkésett legeltetés hátrányosan befolyásolja. A nyár folyamán együtt legeltetett állatok lekötés, vagy betelelés előtti átválogatása a következő évi kihajtás feltételeit teremti meg. (Azonos ivarra, fajtára, súlycsoportra.) Minden olyan rossz szokású egyedet, amely a gulya legeltetésének nyugalmát veszélyeztetheti, különítsük el. Teheneket és egymást legelés közben szopó növendékállatokat tartsuk nyilván és a lehetőség keretein belül védekezzünk tüskés szopásgátlóval. Külön bíráljuk el - mint a legelőképesség egyik feltételét - az állatok lábait és csak egészséges csülkű és lábú állatokat legeltessünk. A rendszeres körmözés legeltetés előtt és alatt az indokolatlan sántaságot előzi meg. Helyes az, a gyakorlat, hogy a legeltető pásztor teletesse be állatait tehát télen és nyáron is gondozza és takarmányozza őket. A tenyésztési és termelési feltételek a szakszerű gondozáson, az egyedek, pontos 19