Békési Élet, 1966 (1. évfolyam)

1966 / 2. szám - SZEMLE

zetközi szakmai tanácskozáson (Élet és irodalom, 1965 4.), s a XX. századi magyar irodalom történetével foglalkozók egyre gyakrabban emlegetik munkásságát, egyre sűrűbben publikálják levelezését, ez önmagában is bizonyítja alapelvének igazát, mely szerint csak a tartalom és a tipográfiai forma belső összefüggéseit szem előtt tartó könyvkiadás alkothat maradandót. Korábbi publikációk után, mslyek többek között Radnóti Miklóssal (Tiszatáj, 1965/5.), Móra Ferenccel (A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve, Orosháza, 1950) és Balázs Bélával (Életünk, 1S65 1.) való kapcsolatára hívták fel a figyelmet, (eltekintve a Békési Élet első füzetében megjelent „A könyvművész Kner Imre" c. tanulmánytól) legutóbb az Alföld közölt cikket Szíj Rezső tollából, mely Kner Imrének Szabó Lőrinccel való viszonyát mutatja be néhány 1923-ban váltott levél elemzésével. A levelekből egy kis világirodalmi „zsebkönyv-sorozat" terve bontakozik ki. 1922. végére ugyanis Knerék anyagi helyzete annyira megromlott, hogy további jelentősebb vállalkozásba nem kezdhettek, s addig is, míg valamelyest javul a helyzet, e kis sorozat lett volna hivatott fenntartani az iránta kialakult érdeklődést. A terv végül is nem, valósult meg, a levelekből azonban mindkettőjük egyéniségét, költői illetve könyvkiadói hitvallását és irodalomszemlélctét megismerhetjük. Ez az újabb néhány dokumentum arra figyelmeztet, hogy a Horthy-korszak irodalmi életéről nem alkothatunk teljes képet, s a kapitalizmus kultúra-ellenes, kultúra-nyomorító hatását nem mérhetjük fel maradéktalanul, amíg nem születik meg Kner Imre munkásságának tudományos feldogozása, s amíg levelezésének fontosabb — s ma még jórészt bizonyára ismeretlen — darabjait nem gyűjtik össze önálló kötetbe. GADOROSl VASS ISTVÁN Ezüst György: Ebédelők 7* 93