Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1940
A tanulók magaviseletének érdemjegyei, A magaviselet osztályozása mindig nagy nehézséget okozott az igazságos érdemjegyek megállapítására törekvő tanárnak. Nehéz volt a néha homlokegyenest ellenkező véleményeket közös nevezőre hozni, mert nem volt megadva a szempont, amelynek alapján az érdemjegy meg lett volna állapítható. Egyik vélemény csak az iskola falain belül s itt is csak a tanítási órákon való viselkedést tekintette döntőnek, míg a másik az általános viselkedést vizsgálta s külső benyomások alapján próbált osztályozni. Ezzel lehet magyarázni, hogy az átlagosan hasonló osztályok magaviseleti jegyei olykor nagyon különbözők voltak a megítélés enyhébb, vagy szigorúbb szempontjai miatt. Ma már megadták az elveket, melyek alapján a magaviseletét el kell bírálni. Ha intézetünk névkönyveiben a magaviselet rovatainak jegyeit nézzük az utolsó évtizedekre: feltűnik, milyen különböző, sokszor következetlennek látszó a viselkedésnek osztályozása és érdemjegyeinek elnevezése. így p. a hatvanas évek diákjainak „oskolai erkölcsi magaviselet“-ére hét megkülönböztető érdemjegyet találunk: dicséretes, jó, megfelelő, kielégítő, alig kielégítő, tűrhető, rossz. A következő évtizedben még jellegzetesebbé, színesebbé tették az elnevezéseket: „mindinkább példás, példás, feddetlen, kissé szórakozott, szórakozott, gyakori intést igényel, intést igényel.“ Egyik osztályfő a „jámbor, kielégítő, néha intéssel járó, néha feddéssel járó, némileg javuló, folytonosan javuló, olykor bírót igénylő“ (sőt egyszer „kereső“) „intéssel járó“ osztályzatokat használja. Később egységesebb lesz az elnevezés. Feddhetetlen, vagy dicséretes, néhol példás (=1), jó, kielégítő (=2), alig kielégítő, törvényszerű (=3), feddést igényel (=4). 1877-ben már: „jó (=1), szabályszerű (=2), kevésbbé szabályszerű (=3), rossz (=4)“ az elnevezés s ez 1923-ig meg is marad. Ezután példás (=1), jó (=2), szab. sz (=3) és kevésbbé szab. sz. (=4). 1938-tól a jeles (=1), jó (=2), elégséges (=3), elégtelen (=4) a magaviseleti jegyek elnevezése. Az egyes osztályokban a magaviseleti érdemjegyek megoszlásának statisztikája jóformán évről-évre erősen változott. A kilencvenes évekig kimutatott sok rossz érdemjegy azt mutatná, hogy akkor jóval több volt a rossz magaviseletű diák. Ha azonban a jegyzőkönyvek fegyelmi eseteit olvassuk, láthatjuk, hogy akkor sem voltak rosszabbak a gyerekek, csak szigorúbban bírálták el viselkedésüket. Később is kétszer, sőt háromszor annyi diáknak adtak kettes érdemjegyet magaviseletből, mint ahánynak egyest. 1891-ben már enyhült az osztályozás. Ekkor már fele-fele esik a két első fokra s 1892-ben már háromszor, sőt 1897-ben négyszer
