Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1940
14 Evangélikus vallású tanulóink jó időben a nagytemplomban az ifjúsági istentiszteleteken vettek részt, a hideg hónapok alatt pedig az énekteremben volt részükre külön istentisztelet. Más vallású tanulóinkat hitoktatóik nevelték igaz hitéletre a vallásórákon, exhortátiókon, vallásos egyesületeikben és a templomi istentiszteleteken. 7. Hazafias nevelést adtunk tanulóinknak nemcsak nemzeti ünnepeinken és ünnepélyeinken, hanem minden alkalommal, amikor erre lehetőség kínálkozott. Az elmúlt év gazdag volt olyan eseményekben, melyekhez kapcsolódva nemcsak a lelkesedés lobogó fáklyájának lángját éleszthettük, de az állandó kötelességteljesítés, kitartó munka és önmegtagadó szociális segítés egyenletes tűzzel melegítő lángját is. Honvédeink bevonulása Erdélybe, Bácskába a hősi hazaszeretet eszményének, a katonai erényeknek megbecsülésére indította diákjainkat. Az országunkat sújtó árvizek, a visszanyert részek magyarjainak nyomorúsága megkapta a diákok együttérző lelkét. A maguk kezdeményezésére filléreikkel és munkájukkal siettek magyar véreik segítségére. Az Erdélyért akcióra 11360 P-t, az árvízkárosultaknak 298-— P-t gyűjtöttek és adtak. A Vili. oszt. tanulói a diákbúcsúzásnál szokásos virágcsokor árát s az érettségi utáni összejövetel jövedelmét is erre a célra fordították. 106 szépirodalmi könyvet gyűjtöttek és küldtek el Erdély könyvtárai részére. A leventeoktatás ebben az évben az iskolával szorosabb kapcsolatba jutott. Diákjaink az iskolán belül zárt csoportban vettek részt a foglalkozásban. Szorosabbá tette az összefüggést az is, hogy négy tanárunk vállalta a leventeoktatást: Bayer Jenő, Brózik János, Csák István és dr. Tömör János. Parancsnokuk Gálik Pál, iparostanonciskolai igazgató, tartalékos főhadnagy volt. Mivel valamennyi csoport részére a foglalkozás pénteken délelőtt 11-től egyidőben történt, még két oktatóra volt szükség a hat osztály vezetéséhez. Ezért a helybeli katonai parancsnokság Fazekas Mihály és Arató Mátyás polgári iskolai tanár urakat is alkalmazta. A foglalkozás ideje minden pénteken 11-től volt, úgyhogy a 111—IV. osztály a téli hónapokban 11 — 13-ig, az V—Vili. osztály 11 —14 óráig volt elfoglalva. Szép időben a szabadhan folyt le a levente munka, valamennyi csoportnál pénteken 11 — 14 óráig. A leventeoktatásnak testi-lelki üdvös hatása mind jobban jelentkezik. A fiuk katonás magatartását, a szociális érzés fejlődését, a honvédelem ügyei iránti érdeklődést, s a hazafias érzés erősödését a leventéskedés nagyban elősegítette és folyton ébrentartotta. A lelki fejlődésben nagy jelentősége volt annak is, hogy ebben az évben már gyermeknevelői képzettséggel bíró, magasabb iskolázottságú oktatók foglalkoztak velük. A tavaszi hónapokban a katonai parancsnokság négy órán át tartó foglalkozást tervezett s csak a tanulók túlterhelését tekintve halasztotta el ennek a Végr. Ut.-ban maximumként megadott időnek elrendelését. Már a három órának délelőttre való beosztása is csak úgy volt megoldható, hogy több osztályban majdnem minden nap hat órán keresztül voltak fiaink az iskolában elfoglalva. Üdvös és kívánatos volna a tanulók munkaideje kérdésnek rendezése, mert a hatodik órának pedagó - giai értéke már nagyon kicsi és a fiúkat testileg-lelkileg kimeríti.
