Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1938
12 6. Valláserkölcsi nevelés. Iskolánk jellegének megfelelően s a magyar középiskolák célkitűzését szem előtt tartva igyekeztünk megadni tanulóinknak azt a vallásos alapot, melyen egyedül épülhet az erkölcsös emberek nemzeti társadalma. Az evangélium szelleméhez híven hitükben erősekké óhajtottuk tenni tanulóinkat anélkül, hogy a más vallást követőkkel szemben elfogultakká legyenek. Örömmel láttuk, hogy az igaz vallásossággal a felekezeti egyetértés együttjár. Evangélikus tanulóink a meleg időben a templomban tartott ifjúsági istentiszteletekre jártak. Télen a tornateremben volt az istentisztetet. Hiterősítő előadások április 1-én voltak. Ekkor közös áhítatot tartott Kimer Gusztáv vallástanár. Majd az I.—III. o. tanulók részére Wolf Lajos ceglédi esperes tartott előadást a keresztségről és dr. Szeberényi Lajos tanár az evangélikus szeretetintézményekről (vetített képekkel). A IV—Vili. o. tanulói részére előadást tartottak: Kimer Gusztáv tanár a keresztségről, Endreffy Zoltán segédlelkész a hazatért felvidéki evangélikusok életéről és Wolf Lajos esperes A tisztaság-ról. — A konfirmandusokat Francziszty Mihály lelkész úr készítette elő az Úrvacsorához. Deprekációt május 15 én tartottunk. Más hitfelekezetü tanulóink vallásos nevelését hitoktatóik végezték gondosan a hittani órákon és az exhortációkon. A reformátusok április 1-én hiterősítő napot tartottak, a római katholikusok március 31. és április 1. napjain lelkigyakorlatokon vettek részt s többször gyóntak és áldoztak. Az izraeliták április 1-én tartották hiterősítő napjukat. A tanári kar mindenkor készségesen támogatta hitoktatóink munkáját. 7. Hazafias nevelésünk célját abban láttuk, hogy magyar érzéssel, öntudattal bíró, a munkát szerető, erősakaratú ifjúságot adjunk magyar hazánknak. A nevelő-tanítás minden mozzanatában ezt a célt mindenkor szem előtt is tartottuk. A Felvidék visszatérésének történelmi jelentőségét, a visszakapott területek nagy gazdasági, kulturális és erkölcsi fontosságát minden tárgy keretén belül és minden lehető alkalommal kiemeltük, hogy a nemzeti öntudatában megerősödött ifjúság áldozatot is vállaljon a szebb jövőért. Iskolai ünnepélyeinken kívül a Hősök emlékművének, a Kossuth- szobornak megkoszorúzásával is mélyíteni akartuk az ifjúság szívében a hazafias érzést. Diákjaink ebben az évben a város többi középiskolás tanulóival együtt részt vettek a Felvidék visszatérésének örömére rendezett fáklyás felvonulásban és március 15-én este lampionos menetben vonultak a Kossuth-szoborhoz, hogy tanúságot tegyenek arról a hazafias érzésről, mely a szabadságharc emlékeinek felidézésénél szívüket eltölti. Felhasználtunk minden alkalmat, hogy tanulóinkat állampolgári kötelességeikre előkészítsük. Osztályfői órák, illetőleg tízpercek, az úgynevezett nemzetnevelő tornaórák, légoltalmi előadások majdnem teljes egészükben ezt a célt szolgálták. A tanulók adakoztak a Horthy Miklós repülő-alapra (214’ — P), a Magyar a magyarért mozgalomra (97— P) s a Felvidéki segélyakcióra (35 ruhadarab). 8. A tanulók magaviseleté általában jó volt. Az első félévben 262 tanuló, a másodikban 284 tanuló kapott jeles érdemjegyet magaviseletből. Az a türelmetlen, keresztyéni szeretettel össze nem férő gondolkodás, mely az embereket nem belső erkölcsi értékük szerint ítéli
