Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1936
y futásának leglelkesebb szószólója, majd legtevékenyebb munkása volt. Most, mikor ezeken a lapokon is búcsút veszünk tőle, azt kívánjuk neki, hogy egészségét, üde szellemét megőrizve még sok éven át gyönyörködtessen bennünket csillogó humorával s mindnyájunkat felüdítő kedves egyéniségével! II. Ontéasetiink története. Iskolánk 1855—58-ig magángimnázium volt. Ezt Breznyik János neves pedagógus alapította, kit a szabadságharcban való szerepléséért selmeczbányai tanárságától megfosztott a bécsi kormány. 1858-ban Breznyik elment Csabáról s az ő iskolája helyett két másik alakult. Ezek azonban eggyé olvadtak s az egyesített reálgimnáziumot az ev. egyház vette át. A város az államtól visszakapott kölcsön egy részét u. i. az ev. egyháznak avval a kikötéssel adta, hogy az a pénzből reálgimnáziumot létesítsen. 1860-ban már mind a négy osztálya meg volt az iskolának. 1864-től 70-ig algimnázium volt. 1870—71-ben névlegesen polgári iskola. 1871—76-ig reálgimnázium, 1876—97-ig algimnázium. 1897—1924-ig főgimnázium. Első érettségi 1901-ben volt. 1924—35-ig nyolc osztályos reálgimnázium, azóta fokozatosan gimnáziummá alakul át. Az elmúlt évben már az első és második osztály gimnázium volt. Iskolánk először földszintes, nádfedelű házban volt elhelyezve, melynek helyére 1892-ben építették az egyemeletes algimnáziumot (ma Városi Iparos tanonciskola). A főgimnáziummá vált intézet pénzintézeti kölcsönből emelt mai kétemeletes épületébe 1899-be költözött be. Iskolai épületünk 1914—1920-ig katonai célokra volt lefoglalva s csak akkor kaptuk erősen megrongálódva vissza. Az intézet 79, épülete 38 éves. III. iskolánk volt tanárai. Breznyik János 1856—1858., Mokry Sámuel 1858—1864., Styaszny Soma 1858—1860., Rinder Károly 1860—1863., Velky János 1860—1864., Lipperl János 1860—1863., Melczer Kálmán 1865—1885., Szomora Bertalan 1864—1891., Horváth János 1864— 1895., Soltész Nándor 1870—1874., Petrovich Sámuel 1870 1881., Valentinyi Jenő 1882, Zuberecz Pál 1886—1887., Bukovszky
