Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1935
7 Az Alföld ártézi kuíjainak vize fontos problémája még mindig a geológiának. Méltán sorolják az ártézi vizet a problematikus vizek körébe, mert a levantei víztartó rétegek az Alföld peremén nem bújnak a felszínre. Az Alföld peremén a völgyek aljai 120 méternél alig vannak magasabban, viszont több száz kilométernyire mélyesztett fúrások 12 méter magasra felszökő vizet is adnak s ez csupán hidrosztatikai törvények segítségével, az alig 25 méteres nívó-különbséget véve alapul, nem magyarázható meg. A felhajtó erőt a hidrosztatikai nyomáson kívül a víztartó homokrétegre nehezedő kőzettömegek súlyával, az alulról jövő felmelegedés következtében történő kiterjedéssel és a gázok nyomásával magyarázhatjuk. Egyúttal szükségtelen rámutatni, hogy ezek a tényezők újra csak a töréses szerkezettel vannak összefüggésben. Egyes geológusok épen Békéscsaba környékén kutatva, hévvizek helyét ott keresték, ahol szerintük az Alföld talaja felgyű- rődött. Mivel azonban ez a fúrásra kijelölt hely alkalmatlan helyen volt, természetes, hogy városunk még mindezideig sem tudta elhatározni magát újabb kútfúrásra. Ezzel a fentebbi véleménnyel ellentétben le kell szegeznünk, hogy bárhol fúrat a város, meleg vizet feltétlenül kell találnia a fúrásnak. Európa egyéb területein a föld mélye felé közeledve átlagosan 30 méterenkint 1 fokkal növekszik a hőmérséklet. Ezzel szemben Alföldünkön már 20 méterenkint nő 1 fokkal a föld melege. Vagyis hévvizet feltétlenül kell találni, csupán anyagiak kérdése. Ezen szempontból egyetlen probléma az lenne, hogy részletes geológiai tanulmányok alapján kikutassuk azon törésvonalakat, amelyek a meleg vizet tartalmazó rétegeket esetleg magasabbra hozták. Hosszú évek óta tanulmányozza szakemberek egész serege Alföldünket. Ennek ellenére még sok probléma megoldásra vár. A tektonikai viszonyokból következtetve, épen Békéscsaba környékének tanulmányozása talán egész meglepő eredményeket fog hozni, elsősorban a földgáz és a gyógyvizek szempontjából. Dr. Zomor János. II. A természetrajzi kiállítások pedagógiai jeielentősége A kiállításoknak, bemutatóknak, versenyeknek fogalma szorosan összefügg a haladás és fokozatos tökéletesbűlés gondolatával. Mert hiszen i;égi igazság: fejlődés csak azoknál a dolgoknál tapasztalható, amelyek nem bújnak el a nyilvánosság elől, hanem kiállnak, hogy szerzőjük a kritika szavain felbuzdulva a jövőben még tökéletesebbet nyújtson, vagy pedig a bírálaton okulva, munkáját helyes irányba terelje. Ez az alapgondolata minden kiállításnak. Valamely képző-