Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1934
51 szárítás, stb. Az égés; lassú és gyors égés, Mg szalag égése O-ben és C02-ben. Robbanás. Forrás, forráspont, forráspontemelkedés, forráspontcsökkenés. Lepárlás. Víz desztilálás. Gázfejlesztő ösz- szeállítása. Oxigénfeileszfés. Kísérhetek oxigéngázzal. Vízbontás. Hydrogénfejlesztés. Kísérletek hydrogénnel. A kén. Allotrópia. A kén szublimálása. Égéstermékeinek előállítása; oldás. Kénessav előállítása. Kísérletek növényekkel. Klorgázfejleszíés, tulajdon' ságai. oldódása. Az indikátorok. Fluorhydrogén előállítása. Éíe- tés. Sósav előállítása és oldása. Kémhatások. Kloridok és előállításuk. Kénhydrogénfejlesztés, oldása kémhatása. Szulfidok előállítása. Ammonia. Ammoniumchlorid előállítása. Mesterséges ködfejlesztés. Hűtőkeverékek. Káliumnitrát és tulajdonságai, égése, gyakorlati jelentősége, keletkezése a természetben. Szál- miák só sublimásála. Kémiai reagensek és reakíiók. Széndioxid fejlesztés, oldódása. Szénsav és kémhatása. Mészkő, dolomit. Foraminiferák. Vakolat. Arzén, anfimon, ón és ércei. Arzén- trioxiddal végzett kísérletek. Érzékeny arzén reaktiók. Égetett mész, oltott mész, mészvíz. C02 kimutatása levegőben, stb. Kvalitatív analízis. Anionok, kationok. Osztályreakfiók a legfontosabb kationokkal, ismeretlen sók kationjának önálló meghatározása. A vegytani gyakorlatokon a következő tanulók vettek részt a IV. a)-ból: Abaffy Gyula, Ágota László. Donner István, Egervári Pál, Farkas Miklós, Kliment Z. Pál, Kovács Pál, Laczó Mihály, Maján Gyula, Nagy János, Onody Gvörgy, Péchy László, Romanov István, Schier Rudolf. Szekeres Béla, Weisz Miklós; a IV. b)-ből: Bíró Györgv. Bodollai Zoltán. Dezsőfi Alfréd, Erdei Géza Kovács Andor, Kisfiigedi László, Kucsera Tenő, Paulav Mihály, Perza Pál. Rajki Sándor, Schwarz Artur. Suhajda Pál, Szulimán István, Werner János. Legjobb eredménnyel dolgoztak: Donner István Rajki Sándor, Onody György és Bíró György. összesen 28 tanú*ó 2 csoportban, heti 2 2 órában. Vezetőtanár: Dr. Chirring (Tömör) János. 5. Növénybiológiai ás anatómiai gyakorlatok az V. osztályban, 31 gyakorlat: A mikroszkóp szerkezete és kezelése. Preparáló eszközök. Metszetek készítése. Bodzabél keresztmetszete és mikroszkópiái vizsgálata. Pollenféleségek és mikroszkópiái szerkezetük. Élő sejtek vizsgálata. Levegőtartó sejtek, stb. Epidermiskép- letek. Növényi szőrök mikroszkóniai vizsgálata. Algák sejtfonaía. A gyapot termésének röoítője. Assimilálás. Keménvííőféleségek. lódkeményítő reaktio. Növényi anyagcsere. Diffúziós kísérletek A gyökér munkája, oldóhatása, stb. Kísérlet csíranövénnyel és csiszolt márványlappal A gyöké»- és féleségei. Gyökérsüveg. Békalencse gyökerének vizsgálata. Felszívás, párologtatás. Gyökérnyomás. Élettani kísérletek különféle nővén vekkel. Egyszikű növény szárának és gyökerének keresztmetszeti kénéi mikroszkópon vizsgálva. Kétszikű növény szárának és gyökerének keresztmetszeti képei mikroszkópon nézve. A levél szövettani szerkezete. Edénynvalábok lefutása. Eoidermisnyúzaí készítése. Le- vegőnvílások. kristálytartó sejtek. Sejtfalvastagodások. Algák vizsgálata. Kovamoszatok. Gombák. Pseudoparenchyma. Nővé-