Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1934

51 szárítás, stb. Az égés; lassú és gyors égés, Mg szalag égése O-ben és C02-ben. Robbanás. Forrás, forráspont, forráspontemelkedés, forráspontcsökkenés. Lepárlás. Víz desztilálás. Gázfejlesztő ösz- szeállítása. Oxigénfeileszfés. Kísérhetek oxigéngázzal. Vízbontás. Hydrogénfejlesztés. Kísérletek hydrogénnel. A kén. Allotrópia. A kén szublimálása. Égéstermékeinek előállítása; oldás. Kénessav előállítása. Kísérletek növényekkel. Klorgázfejleszíés, tulajdon' ságai. oldódása. Az indikátorok. Fluorhydrogén előállítása. Éíe- tés. Sósav előállítása és oldása. Kémhatások. Kloridok és elő­állításuk. Kénhydrogénfejlesztés, oldása kémhatása. Szulfidok előállítása. Ammonia. Ammoniumchlorid előállítása. Mestersé­ges ködfejlesztés. Hűtőkeverékek. Káliumnitrát és tulajdonságai, égése, gyakorlati jelentősége, keletkezése a természetben. Szál- miák só sublimásála. Kémiai reagensek és reakíiók. Széndioxid fejlesztés, oldódása. Szénsav és kémhatása. Mészkő, dolomit. Foraminiferák. Vakolat. Arzén, anfimon, ón és ércei. Arzén- trioxiddal végzett kísérletek. Érzékeny arzén reaktiók. Égetett mész, oltott mész, mészvíz. C02 kimutatása levegőben, stb. Kvali­tatív analízis. Anionok, kationok. Osztályreakfiók a legfontosabb kationokkal, ismeretlen sók kationjának önálló meghatározása. A vegytani gyakorlatokon a következő tanulók vettek részt a IV. a)-ból: Abaffy Gyula, Ágota László. Donner István, Eger­vári Pál, Farkas Miklós, Kliment Z. Pál, Kovács Pál, Laczó Mi­hály, Maján Gyula, Nagy János, Onody Gvörgy, Péchy László, Romanov István, Schier Rudolf. Szekeres Béla, Weisz Miklós; a IV. b)-ből: Bíró Györgv. Bodollai Zoltán. Dezsőfi Alfréd, Er­dei Géza Kovács Andor, Kisfiigedi László, Kucsera Tenő, Paulav Mihály, Perza Pál. Rajki Sándor, Schwarz Artur. Suhajda Pál, Szulimán István, Werner János. Legjobb eredménnyel dol­goztak: Donner István Rajki Sándor, Onody György és Bíró György. összesen 28 tanú*ó 2 csoportban, heti 2 2 órában. Vezetőtanár: Dr. Chirring (Tömör) János. 5. Növénybiológiai ás anatómiai gyakorlatok az V. osztály­ban, 31 gyakorlat: A mikroszkóp szerkezete és kezelése. Prepa­ráló eszközök. Metszetek készítése. Bodzabél keresztmetszete és mikroszkópiái vizsgálata. Pollenféleségek és mikroszkópiái szerke­zetük. Élő sejtek vizsgálata. Levegőtartó sejtek, stb. Epidermiskép- letek. Növényi szőrök mikroszkóniai vizsgálata. Algák sejtfonaía. A gyapot termésének röoítője. Assimilálás. Keménvííőféleségek. lódkeményítő reaktio. Növényi anyagcsere. Diffúziós kísérletek A gyökér munkája, oldóhatása, stb. Kísérlet csíranövénnyel és csiszolt márványlappal A gyöké»- és féleségei. Gyökérsüveg. Bé­kalencse gyökerének vizsgálata. Felszívás, párologtatás. Gyökér­nyomás. Élettani kísérletek különféle nővén vekkel. Egyszikű növény szárának és gyökerének keresztmetszeti kénéi mikrosz­kópon vizsgálva. Kétszikű növény szárának és gyökerének ke­resztmetszeti képei mikroszkópon nézve. A levél szövettani szer­kezete. Edénynvalábok lefutása. Eoidermisnyúzaí készítése. Le- vegőnvílások. kristálytartó sejtek. Sejtfalvastagodások. Algák vizsgálata. Kovamoszatok. Gombák. Pseudoparenchyma. Nővé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom