Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1932

4 Korán elkölíözött kartársunk tudatában volt annak, hogy a tanár nemzete jövőjét építi, ha nem engedi elavulni iskolájának nemes hagyományait, hanem új bimbókba szök­kenti. S ő iskolánk nemes hagyományainak ihletettlelkű ápolója volt s amellett új hagyományodnak lett magvetőjé­vé. Az intézetünkben folyó cserkészmunkára gondolok itt. Az első szárnypróbálgatás után őt kértem föl cserkészcsa­patunk vezetésére, mert eszményiséget kereső lelkében, nemes érzelemvilágában s hivatott nevelői készségében biz­tos zálogát láttam cserkészcsapatunk virágzásának. Minden tekintetben megfelelt a várakozásnak: olyan minta-csapa­tot szervezett cserkészeiből, hogy 1924-ben a szegedi cser­kész-szemlén magára vonta Zeleki Pál gróf akkori főcser­kész figyelmét. így vált lehetővé, hogy a szegedi cserkész­kerület első nagy bemutatkozása országos érdeklődés mel­lett Békéscsabán folyt le. A főcserkész s a Szövetség ér­demes elnöke, Witz Béla a budapesti központ számára kí­vánták őt megnyerni s amikor a terv valóra válhatott, Vi- dovszky Kálmán az egész ország cserkészetének egyik legkiválóbb munkásává lett. Cserkészcsapatunkban kifej­tett fáradhatatlan, áldozatos munkája hagyománnyá vált intézetünkben s a város többi cserkész-otthonában. 1927. február 1-én távozott intézetünkből, de a nyil­vántartás szempontjából továbbra is tanári karunk kötelé­kében maradt. Gyakran fölkeresett bennünket s mi úgy éreztük: valójában soha sem szakadt el tőlünk. Iskolánkat éppen úgy szerette s éppen olyan hű barát volt, mint az­előtt. Mindig derűt hozott magával s csak akkor okozott mély szomorúságot, amikor váratlanul elköltözött az élők közül... Temetésén küldöttségileg volt jelen tanári ka­runk s Sztehlo Nándor kartárs mondott szívbőljövő búcsú­beszédet korai sírjánál. Áldott emlékét híven ápolja cser­készcsapatunk s kegyelettel őrzi tanári karunk. II. Intézetünk múltja Iskolánk gyökere abba a magánintézetbe nyúl vissza, amelyet az abszolutizmus alatt rendes tanári állásától meg­fosztott s ide húzódott Breznyik János létesített 1855-ben Bé­késcsabán az intelligens szülők kívánságára. A kiváló tanár 1858-ban Selmecbányára távozott s örökébe Mokry Sámuel lépet, akivel egyidejűleg érkezett ide Stiaszny Soma és szin­tén magániskolát nyitott, amely azonban a szülők kívánságá­ra az előbbibe olvadt. Intézetünk tulajdonképeni megalapítása az 1857. évhez

Next

/
Oldalképek
Tartalom