Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1932

15 vélni s lelkűkben élesztettük a komoly irredentizmust, hogy csüggedetlen hívei legyenek Nagymagyarország gondolatá­nak. Minden kínálkozó alkalmat fölhasználtunk e célra s e cél szolgálatába állítottuk iskolai ünnepeinket, az írás- beli dolgozatokat s az ifjúsági egyesületeket is.. November 3-án megemlékeztünk Trianonról, elvittük növendékeinket december 4-én a Revíziós Liga alakuló gyűlésére, okt. 6. és márc. 15-én a Kossuth-szobor előtt rendezett hazafias ünnepekre, május 28-án a Hősök ünnepére. Nagyjaink tisz­teletét is ápoltuk szívükben s október 7-én Klebelsberg Kunó, február 15-én Apponyi Albert grófról emlékeztünk meg. Megjelentünk a Kormányzó úr név- és születése napján tartott istentiszteleteken s december 6-án méltattuk ér-> demeit. Felhívtuk figyelmüket a magyar ipar pártolására, a takarékosságra, a könyvnapra, hogy állandóan érezzék a nemzeti közösségbe való tartozásukat. c) A tanulók magaviseleté általában megnyugtató volt. A serdülő korral járó hibák, ferdeségek természetesen is­kolánkban is tapasztalhatók voltak, de a tanári kar szigo­rú és következetes fegyelmezése mindannyiszor éreztette kedvező hatását. Két esetben kellett szigorúbban fellép­nünk. Egyik tanulónk a KISOK budapesti országos vívó­versenye alkalmával tanúsított kihívó viselkedést a ver­senybíróság egyik tagjával szemben s ezért eltanácsoltuk őt. A németországi horogkeresztes mozgalom győzelme ta­nulóink közt is — pro et contra megbeszélés tárgya volt s bár kilengés egyik irányban sem volt észlelhető, nyilván egy-két nyugtalan természetű tanuló üres fecsegése alapján alaptalan hírek jelentek meg egy-két nem helyi újságban intézetünk tanulóiról. Erélyes figyelmeztetésünk­re - a hazug híradók elhallgattak s így zavartalan maradt az a jóviszony, amelyben különböző vallású és anyanyelvű ta­nulóink évtizedek óta élnek iskolánk védő szárnyai alatt. A vonaton bejáró tanulóink száma 27-tel csökkent, de még így is elég nagy: 94. A folytonos utazgatás, az ezzel járó fáradság, a felügyelet hiánya útközben magaviseletük és előmenetelük szempontjából egyaránt éreztette káros hatását, bár bejáróink nagy többsége kifogástalanul vi­selkedett. A tanulók magaviseleté az I. félév végén: 77.5 % példás, 21.2% jó, 3.0"» szabályszerű; az iskolai év végén 83.5% példás, 15.5% jó, 0.9"» szabályszerű. A múlt iskolai évhez képest a példások száma 10.2%-kal emelkedett. Itt említjük meg tanulóink közszellemének jellemzé­sére is, hogy a m. kir. Belügyminiszter úr két emberi élet bátor megmentéséért Hornicsek Nándor VIII. o. tanulót el­ismerő okirattal tüntette ki s ez okiratot Jánossy Gyula pol­gármesterünk magas szárnyalású beszéd kíséretében adta át a kitüntetett tanulónak a záróünnepen. A múlt év májú-

Next

/
Oldalképek
Tartalom