Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1930

5 Békéscsabán született 1872. évi december hó 6.-án. Al­gimnáziumi tanulmányait akkor még csak négyoszíályu is­kolánkban, a felső osztályokat a szarvasi ev. főgimnázium­ban végezte. Mindig példás magaviseletű, szorgalmas ta­nuló volt, dísze mindakét gimnáziumnak. Az érettségi bi­zonyítvány megszerzése után a budapesti Tudományegye­tem jogi karára iratkozott, de csakhamar átlépett a bölcsé­szeti karra s Hegedűs István, Ballagi Aladár és Lánczy Gyula professzoroknak szorgalmas, kedves tanítványa volt. Oklevelét a latin nyelvből és a történelemből 1897-ben sze­rezte. Az 1896/97. iskolai évet a vágujhelyi alreáliskolában töltötte helyettes, majd rendes tanári minőségben; 1897. évi szeptember hó l.-ével az eperjesi ev. főgimnáziumba nevezte őt ki a VKM. úr a klasszika-filologiai tanszékre rendes tanárnak s 1898.-ban tett tanári vizsgálatot harma­dik szaktárgyból, a görög nyelvből és irodalomból. 1899. évi szeptember hó 1.-től a VKM. úr intézetünkhöz nevezte ki rende: tanárnak s ez időtől fogva nyugalombahelyezé- séig, tehát 31 éven át iskolánkban működött. Elmondhat­juk róla. összeforrt intézetünkkel, amelyhez a tanítvány s a tanár kettős szeretetével és kegyeletével ragaszkodott. Lelkes híve volt a klasszikus nyelveknek, de mégis a történelem, a »história« volt kedves szaktárgya s három évtizeden át lángoló hazaszeretetei oltott tanítványai lei­kébe. Szigorú tanár volt, de szigorúsága a diákok iránt ér­zett nagy szeretetével párosult s a fiuk érezték, hogy meleg szíve szólal meg akkor is, amikor korholja őket. Érdekes, találó megjegyzései, kivált történelmi magyarázatai kap­csán, szállóigékké váltak s elevenen maradtak meg régi tanítványai emlékezetében is. Az iskolai munkából min­dig szívesen kivette a maga részét; 31 éven át volt osztályfő, ugyanannyi ideig a filológiai szertár őre, 15 évig gondozta a tanári könyvtárt, többször volt a tanári értekezleteknek s 14 évig a kormányzó-bizottságnak jegyzője, éveken át az igazgató helyettese. — Azok közé a kartársak közé tarto­zott, akik buzgón ápolták a testületünkre annyira jellemző, meleg testvériséget, a kedélyességet, a jó szellemet; ezért mindenki szerette őt a tanári karban s példája jó hatással volt karunk fiatalabb nemzedékére. Ifjabb éveiben tevékeny részt vett a társadalmi életben, de az egyházi élet terén is szívesen munkálkodott. Ellenőre az Ev. Nőegyesületnek, választmányi tagja a Luther-Szövet- ségnek, a Nemzeti Szövetségnek, a békéscsabai Kaszinó­nak, stb. Régebben többször ült a felolvasó asztalhoz s népszerű tudományos előadásokat tartott. Buzgó munka­társa volt a helyi lapoknak és számos politikai, társadalmi és közgazdasági cikket írt a Békésmegyei Közlönybe, a Bé­késmegyei Függetlenségbe s a Körösvidékbe. A világháború

Next

/
Oldalképek
Tartalom