Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1928
6 alkotás jellemzik a matematikában kiváló nőket, mert a matematikai érzék férfias hajlandóság: a nők között kevés nagy matematikus van. Nőies vonás tehát az, hogy jeles költők és írók (Petőfi, Arany, Mikszáth...) nem vonzódnak a matematikához. Itt említhetjük meg azt az érdekes tapasztalatot, hogy a nagy költői tehetséget édesanyjuktól öröklik a lángelmék, mint pl. irodalmunkban Petőfi. Az átöröklés tudománya számára e kérdésben rendkívül gazdag kutatási terület kínálkozik. Petőfi egyéniségét mint minden lángelméét az eredetiség jellemzi. Uj gondolatokat, eszméket hoz magával, gazdagítja az érzelmek skáláját, uj kifejezésmódot, formát teremt: eddig ismeretlen utakon jár s maga teremt magának szabályokat. Fölfedezi az Alföld szépségeit, föltárja a családi élet meleg bensőségét, uj bájt kölcsönöz a dalnak, egyszerűvé s mégis csodálatosan költőivé teszi nyelvünket. Ő maga adja az eredetiség fogalmát A természet vadvirága s Az utánzókhoz című költeményeiben: Nem verték belém tanítók Bottal a költészetet, Iskolai szabályoknak Lelkem soh'sem engedett. Támaszkodjék szabályokra, Ki szabadban félve mén . . Sas a költés ; hol nem jár senki sem, O arra indul fennen, szabadon . . . Fogj tollat és írj, hogyha van erőd, Haladni, merre más még nem haladt... Az alkotó művész egyéniségének e vázlatos áttekintése után a műalkotás folyamatának elemzéséhez foghatunk. (Ä műalkotás folyamata). 1. Említettük: a művészet lényegéből következik, hogy minden műalkotásnak van alapeleme (alapeszméje), amelyet a művész magából kivetíteni s mások számára felfoghatóvá tenni: szoborban, képben, költeményben megtestesíteni törekszik. Ez az elem olykor csak homályosan lappang a művész lelkében, de kedvező alkalommal hirtelenűl kipattan. Olykor sokáig zsong benne s nem egyszer a perszeveráció jelenségét ölti magára: valósággal megéli a művész lelkét, nem bír tőle szabadulni, mint Vörösmarty e gondolattól: Hervadása liliomhullás volt... Az eszme perszeverációja a művészt a vele való állandó, intenzív foglalkozásra kényszeríti s így mindenesetre elősegíti a műalkotás folyamatának gyorsabb ütemben való hlaladását. 2. Az eszme a művésznek nemcsak értelmét foglalkoztatja, hanem izgatja is őt, tehát érzelmeket, indulatokat kelt lelkében: gyönyörködik az eszme szépségében, lelkesedik érte vagy esetleg nyomasztóan hat reá az eszmével a kifejezésért folytatott tusakodás. Az érzelem, indulat nyomában fakadó, olykor huzamos ideig tartó állapotot hangulatnak nevezzük. Hogy mi a hangulat, minden tüzetes magyará
