Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1928

20 haladó, 18.2 % elégtelen, a magántanulók közül 66.7 °/o ha­ladó, 32.3 °/o elégtelen s így az idén a nyilvánosoknál 8.9 °/o-val, a magántanulóknál 17.7 °/o-val kedvezőtlenebb az eredmény). Az I. és II. félévben dicséretet nyertek: I. a: Aradszky Pál, Győri Béla; I. b: Soós János; III.: Jakabfi Frigyes, Láng Géza, P. Péchy László; IV. a: Balázsik János; V. a: Ailer László, Jakabfi László; V. b: Kokavecz András; VI: Boros János, Jakabfi György, Mekis Ádám, Paróczay László; VIII: Domsitz László; a II. félévben: I. a: Mekis János, 11: Vintze Sándor, IV. a: Hoffmann László; V. b: Csatlós Ba­lázs; VIII: Tomka Pál. 10. Egészségi állapot. Az iskola egészségi állapotáról iskolaorvosunk jelentésében így nyilatkozik: »A múlt isko­lai évet egészségi tekintetben a legkedvezőtlenebbnek mi­nősítem azon 19 év alatt, amióta állásomban az intézetnél ez irányban megfigyeléseket tenni alkalmam volt. Egyrészt a hosszú hónapokon át változatlanul tartó szigorú tél vi­selte meg tanulóink egészségi állapotát, nem egy esetben kiterjedtebb és súlyosabb fül-, arc-, kéz-, Xábfagyásokat okozva, főleg azoknál, akik a szomszédos helységekből jár­nak be tanulmányaik folytatása végett. Február hónapban volt 1—2 nap, amikor 10 12 tanulónk is fölkeresett, köny- nyebb és súlyosabb fagyási sérüléssel, amelyet a 25 28 C hidegben az úton szenvedett. A nyugaton fellépő és ro­hamosan közeledő nátha-láz végigsepert rajtunk is és főleg február-március hónapokban a nagy hideg miatt amúgy is elgyengült szervezetnek rontott. Minden tagadással szem­ben állítom a járvány súlyosságát... Ez szöktette föl az iga­zolt óramulasztások számát, mint eddig még soha semmi. Volt idő, hogy egy-egy osztály 35 40 tanulója közül 8 10 járt előadásra. A tanári kart sem kímélte meg a baj s gyak­ran kellett helyettesítéssel fenntartani a tanítás zavartalan menetét«. A hideg és a járvány ellen való védekezés fontosabb elveit az igazgató megbeszélte az iskolaorvossal s a köröző­könyv útján ismertette meg a tanulókkal. A leghidegebb na­pokon elhagytuk a délutáni énekórákat s más rendkívüli tárgyak óráit, sőt a távoli községekben lakó tanulókat a ta­nítás alól is felmentettük. Cserkészeink többször nyújtottak segítséget a fagyás alkalmával. Az I. félévben a tanulók egészségi állapota kedvező volt: a 7317 órát kitevő igazolt óramulasztásból egy tanu­lóra 16.9 óra esett; ezzel szemben a II. félévben 9493 volt a mulasztott órák száma, egy tanuló átlag 22.3 órát mu­lasztott. Az egész évi óramulasztás 16.810 óra (a múlt évben 10.849) s egy tanulóra 39.4 óra jut (a múlt évben 26.3 óra). Az iskolaorvos kétszer tartott szemvizsgálatot, fertőző

Next

/
Oldalképek
Tartalom