Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1924
o nyilatkoztatta ki s ügyeinek intézését az iskolai bizottmányra bízta, így folyt le az 1858/59. iskolai év. 1850/61.-ben az egyház a IV. osztályt is megnyitotta s hogy meglegyen a negyedik tanár, polgári iskolájának tanítástervét a gimnáziuméhoz szabta s magát az iskolát is hozzá csatolta. A nyilvánossá lett reálgimnáziumnak sok nehézséggel kellett megküzdenie: nem volt épülete, felszerelése, tanárainak fizetése is hiányos, hiszen az alaptőke csak 1863.-ban folyt be. 1864.-ben a polgári iskolát elválasztották az intézettől, a reális irányt megszüntették s az összes osztályokat egy épületben helyezték el. Iskolánk innentúl 5 évig algimnáziummá, 1870/71.-ben névleges polgári iskolává lesz, 1871/72.-ben újból a reálgimnázium címet veszi föl s ilyen marad 1875/76.-ig. Az 1876/77. isk. évtől kezdve azonban visszatér a gimnáziumi irányhoz, mivel kevés volt tanulói között a reálista. A kísérletezés még egyszer üti föl fejét: 1882.-ben a presbitérium az alapítvány szellemével ellentétben polgári iskolává akarja átalakítani s megnyeri a városi képviselőtestület hozzájárulását, de az egyház intelligens tagjai egész a miniszterig megfellebbezték a határozatot s Trefort Ákost v. k. miniszter 1882. december 3.-án helyet adott a fellebbezésnek (35.293. sz. a.) s így iskolánk megmaradt gimnáziumnak. A most már véglegesen középiskolának minősített intézetnek sok küzdelmet kellett kiállania, hogy megfelelő épülethez, felszereléshez jusson s hogy majdan főgimnáziummá fejlődhessék. A küzdelemben Horváth János igazgató járt elől, akinek szívós kitartása meghozta a győzelmet. A közoktatásügyi kormány azonban sokáig mereven elzárkózott az államsegély megadásától s úgy látszott, iskolánk ügye zátonyra jut. Végre városunk nagynevű szülötte, Zsilinszky Mihály lett v. k. államtitkárrá. A nemes ügy s szülővárosa iránt való szeretetből előkészítette az utat: kieszközölte, hogy intézetünk a korán tragikus véget ért trónörökös nevét viselhésse ; e név birtokában azután engedett a kormány merevsége. Az egyház s a város 1895. július 14 én indította meg a mozgalmat intézetünknek főgimnáziummá való kifejlesztése érdeké- ben s Wlassics Gyula v. k. miniszter Heinrich Gusztáv egyetemi tanárt küldte ki biztosúl Békéscsabára. Az állammal való szerződést Wlassics 1898. július !3-án írta alá s ezzel iskolánk fejlődése elől az utolsó akadály is elgördült. A főgimnáziummá váló intézetben az 1897/98. iskolai évben nyílt meg az V., 1900/1901-ben a Vili. osztály. Uj, Alpár Ignác tervei szerint épült kétemeletes palotáját 1900. október hó 16-án avatta föl az iskola fényes ünnep keretében. Első érettségi vizsgálatát 1901-ben tartotta. 1902. december 5-én (76.635. sz. a.) a VKM. végleg megadta V—Vili. osztályainak a nyilvánosság s az érettségi vizsgálat tartásának jogát. Iskolánk innen kezdve szépen gyarapodott 1914-ig; a világháború kitörésekor katonai kórház céljaira foglalták le s kórháznak maradt 1919. májusáig, amikor a megszálld oláh csapatok helyezkedtek el benne. Nemzeti hadseregünk bevonulásakor nálunk nyert elhelyezést, úgyhogy csak 1920. augusztus 21-én kaptuk vissza. Az oláh megszállás rengeteg károkat okozott (a szegedi körletparancsnoksság 1920-i megállapí