Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1918

3

■ ' I i

.............p|

I

. Két év története.

Az ezer esztendő fergetegét átélt magyarság fölött akkor, midőn a világháboru befejezését remélte, újból megnehezült az idők viharos járása. Hónapokig tartó forradalmi zavarok, hazánk szent testének földarabolása, majd a társadalmi rend teljes felforgatását előidéző bolsevizmus az egyes útjelzői annak a kálváriának, amelyet nemzetünknek végig kellett járnia, hogy azután csonkán maradt hazánk legnagyobb részét hónapokig megülje, fojtogassa, kirabolja a balkáni barbár . . . Nyugodt lehetett-e az iskola munkája, midőn a terror s a hazafias bánat és kétségbeesés korbácsolta a megélhetés gondjaival küzködő lelkünket?! De a most lezárult iskolai év meghozta a jobb jövő hajnalhasadását: Horthy Miklós urunk s a keze alatt támadt nemzeti hadsereg páratlan lelkesedéssel és energiával újból rendet teremtett elárvult hazánkban s ismét becsültté tette a magyar nevet. „Fény nevére, áldás életére!“ kiáltjuk minden hü magyar ajakkal s rendületlen hittel tekintünk a jövőbe: Mindig lesz Magyarország!

1918—19.

E két esztendő nagy változásokat id,ézett elő nemcsak nemzetünk, hanem egyházunk életében is. Egyházkerületünk jóságos, agg püspöke, Scholiz Gusztáv ur lemondott s utódjává dr. Raffay Sándor budapesti ev. lelkész urat választotta meg a hívek bizalma. Duzzadd tetterejétől, leikesedésétől sokat várnak egyházkerületünk középiskolái. Helyéről távozott egyetemes felügyelőnk, a puritán magyar főur, br. Prónay Dezső ur is s örökébe br. Solymosy Lajos ur lépett. Az arad-békési egyházmegye esperesévé dr. Sze- berényi Lajos Zs. békéscsabai lelkész urat, felügyelőjévé főgimnáziumunk felügyelőjét, dr. Sailer Vilmos urat választotta meg egyházmegyénk. A beiktató-iinnepeken főgimnáziumunk is képviseltette magát. Ez események még az októberi forradalom előtt zajlottak le.

A tanácsköztársaság a rendelkezésére álló idő rövidsége miatt intézetünket nem vehette át. A helyi direktórium azonban két ízben avatkozott belső ügyeinkbe: április 5-én arra kénysze- ritett, hogy egy műegyetemi hallgatónak a diákszakszervezet ügyében tartott propagandája elé ne gördítsünk akadályt; április 21-én eltiltotta a vallástanitást s az iskolai imádságot. Intézkedései nem jártak sikerrel: a vallástanitást s az imádságot nem szüntettük meg, a diákok szervezkedését addig huztuk-halasztottuk, mig a direktórium el nem menekült. Az oláhok amellett, hogy épületünket elfoglalták s ott igen nagy károkat okoztak, kétszer nyúltak vakmerőbb kézzel iskolánk életébe : a) néhány bukott diák följelentésére vizsgálatot indítottak a főgimnáziumunkban folyó állító-