Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1909
22 így szemtől-szembe láthattuk a délvidék jószágállományainak e kellemetlen sanyargatóit. Lassankint eljutunk a város közelébe, majd befordulunk a pompás jegenye-sorba, mely a Korona-kápolnához vezet. A kápolnát tudvalevőleg őfelsége építtette azon a helyen, ahol a magyar koronát 1856-ban megtalálták, miután Kossuth ott 1849- ben elrejtette. A kápolna megtekintése után a közelben levő szállásunkra vonultunk s miután a fiuk a szobában holmijukat elhelyezték, a vacsoráig hátralévő időt kuglizással töltötték el. Vacsora után a tanulók lefeküdtek, mi pedig még egy kis időt Müller kollégánk társaságában töltöttük el. Ünnep harmadnapján, reggel 6 órakor már vonaton ültünk, hogy elszállítson minket úti programunk utolsó pontjára, Herkules fürdőre. A vasút mindenütt a Cserna partján vezet, jobbról-balról hol közelebb nyomulnak a hegyek, hol távolabb maradnak s minél beljebb haladunk, annál inkább kezd kiala- kúlni a Cserna-völgy bájos képe. Jó félóra múlva elérjük Her- kules-fürdő állomását. Hamarosan leszállunk a vonatról, holminkat rábízzuk egy vasúti alkalmazottra, azzal gyalog megindulunk a poros utón a fürdő felé. Az ország út is mindenütt a Cserna partján vezet s mi gyönyörködve nézzük a rohanó folyócska megáradt vizének futását s a környező hegyek festői szépségének szemléletébe merülünk. Hirtelen egyet kanyarodik az út s ettől fogva egyenest vezet a fürdőbe. Nem hiába tartják a Cserna völgyét hazánk egyik legszebb helyének, észre se vesszük az egy órai utat, annyira leköti figyelmünket a környezet szépsége. Majd elérjük a fürdő-telep legszélső épületeit s áthaladva a Cserna hídján, villák és magánépületek között érünk a fürdő legimpozánsabb épülete, a gyógyterem elé. Azonnal letelepszünk az épület előtt álló zenepavillon szomszédságában elhelyezett padokra, nem annyira a fáradtság miatt, mint inkább azért, hogy a katona-banda játékát meghallgassuk. Kipihenve magunkat, elindulunk a fürdő-telep megtekintésére A fürdő a Cserna egy délnyugatról északkeletnek tartó szűk völgyben fék szik, a folyócska mindkét partján. Nyugatról és különösen kelet felől meredek, de gyönyörű erdőkkel borított hegyek fogják közre, alig engedve helyet az építkezésre. A fürdő története különben a régi időkbe nyúlik vissza. Bizonyos, hogy a rómaiak jól ismerték. Legalább az ásatások és véletlen alkalmakkor felszínre került feliratos táblák azt bizo-
