Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1909

- 16 ­sebbikén, a szabályozás révén most már szintén veszélytelen Juc-zúhatagon, mely arról is nevezetes, hogy Magyarországnak legdélibb pontja. Mintegy 10 kilométernyi út után kezdődött az Aldunának legszebb, legfölségesebb része, amelynek szépségéhez mérhető hely nem sok lehet a világon : a Kazán. Neve szláv nyelven annyit jelent, mint üst. Csakugyan alig lehetne találóbb elneve­zést kigondolni. A bejáratnál 170 méternyire szorul össze a Duna medre a hatalmas mészkőszírtek közé, hogy odább ismét kiszélesedve, túlsó végén megint összeszorúljon. Mint egy ha­talmas tó, csöndes, egyenletes a folyó tükre. Jobbról-balról meredek szirtek zárják el a kilátást, csak az időközben kiderült kék ég ragyog az alattunk elterülő Duna fölött. Mesés kép. Önkénytelenül is rágondol az ember arra a nagy erőre, mely a természetnek adta ezt a nagyszerű alkotását létre hozta. Ter­mészetes, hogy a Kazán előtt még szélesen terpeszkedő folyó, amint a szorulatba ér, mélységben kénytelen pótolni azt, amit szélességben vesztett. 50 métert is meghalad helyenkint mély­sége. Ép oly természetes az is, hogy ez a hely kínálkozik a legalkalmasabb védőpontúl a Dunán felfelé törekvő ellenség­gel szemben. A sorosban lévő barlangokhoz csakugyan neve­zetes események fűződnek a múlt századok harcaiból. Mindjárt a szoros bejáratától nem messze, a Széchenyi-út felett látható a Veterani barlang bejárata. Ebből a barlangból akarta Veterani tábornok 1692-ben a török hadnak a Dunán való feljutását megakadályozni, de hiába. Majd 1788-ban ismét 700 osztrák katona akarta ugyanezt a célt elérni, de szintén sikertelenül. A Széchenyi-út átellenében, a szerb parton húzódott egy­kor a Traján-útja. Ma is jól láthatók a szikla-falba vésett lyu­kak, melyekbe a hidat tartó gerendák voltak beillesztve. A ha­talmas alkotásnak ma már csak nyomai vannak, de még ezek is sejtetni engedik a nagy hadvezér hatalmas művének nagy­szerűségét. Mintegy 4 kmnyi hosszúságban tart a folyó szorúlata, majd beljebb húzódnak a hegyek, különösen a magyar parton, úgy hogy szélesebbre vájhatta ki medrét a folyó. De összeszorúl ismét s kezdődik az Alsókazán. Itt is ugyanaz a kép: meredek szirtek között halad tovább hajónk, mig Ó Gradena felett elhagyja a szorost. Innen kezdve kiszélesedik a folyó. A szerb parton kisérik ugyan a hegyek, de a magyar részen lapályos a part.

Next

/
Oldalképek
Tartalom