Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1909

- 14

motyóikat vizsgálják. Pár perc múlva tovább megyünk, a hajó kikanyarodik a folyó közepe, sodra felé, ahol gyorsabb a víz folyása, hogy ezáltal is sebesebben haladhasson. Jobbról-balról beljebb húzódnak a parttól a hegyek, szélesebb utat engednek a folyónak. Jó félóra után érjük el az első kikötőt a magyar parton : Ó-Moldovát, majd lejebb Új-Moldovát. Körülbelül a kettő között van az 5 km. hosszú és 2 és fél km. széles moldovai sziget, mely két ágra osztja az itt 2 km. széles Duna medrét.

A szigetet elhagyva, kezdődik az Aldunának az a része, ahol a szabályozás előtt a legtöbb akadályba ütközött a hajózás: a Klisszura. A sziget alsó csúcsától lefele jobbról-balról előnyomuló szirtek tölcsérszerüleg szorítják 400 m.-re össze a folyó medrét s a meder közepén kiálló, ketté oszlott Babakáj-szirt mintha csak figyelmeztetné a hajóst a veszélyes útra, amely következik.

Valóságos kulcsa ez a hely az Aldunának. Felismerték jelentőségét már a rómaiak is, legalább a mindkét parton található római erődítmények maradványai azt tanúsítják. A Baba- kájtól jobbra beszökellő sziklán, római castrum maradványain épült a török Oalambócvár, szembe vele a magyar Lászlóvára. Mennyi történeti esemény fűződik e két nevezetes helynek romjaiban is hatalmas maradványaihoz! A Oolubács-hegy meredek sziklafalait lépten-nyomon megszakítják a barlangok Dunára néző nyílásai. E barlangok egyikéhez fűződik a szerb és román népnek a kolumbácsi légy eredetére vonatkozó mondája. Ide menekült volna a monda szerint a szent György által legyőzött sárkány utolsó feje s ebből kelne ki az a temérdek apró légy, mely nyáron nemcsak a környéken, de Magyarország déli vidékein is valóságos csapása a legelő jószágnak, aminthogy erről később alkalmunk is volt meggyőződni. A magyar parton itt kezdődik a Széchenyi-út, megörökítve nevét a hatalmas gondolkodónak, ki az Aldunának jelentőségét felismerve, sürgetéseivel, személyes utánjárásával igyekezett megnyerni az irányadó köröket az országra oly jelentős hajóút kiépítése eszméjének. S bár a teljes kivitel az akkori nehéz viszonyok miatt későbbre maradt s Széchenyi csak az út felépítését érhette meg, méltán áldozhatunk a nagyszabású mű kezdeményezője emlékének.

Alig érünk be a szorosba, ebédre hívnak bennünket. Gyorsan leszállunk a hajó mélyébe s egy-kettőre elfogyasztjuk az ebédet, hogy minél előbb a fedélzeten lehessünk és gyönyörködhessünk a festői látványban. 300—400 m.-nyíre emelkedő