Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1908

u

Természetes, hogy ezen történeti folyamat az iskolák életében is és pedig később annál inkább visszatükröződik, mert a külföldi iskolalátogatást is hatáskörébe vonta. Legjobban észlelhetni ezt a sárospataki iskola történetében. Alapítója valószínűleg nem volt Perényi Gábor, mint eddig általában hitték, hanem ennek fia Gábor és akkor alapítása éve sem lehetett az 1531 -ik, hanem az 1546—1548. évek egyike, talán az 1548-ik év.43 De ezen esetben is bizonyos, hogy az iskola akkor még lutheránus volt. Hiszen Perényi Gábor (f 1567.) Luther buzgó híve volt.44 Az iskola első igazgatója, akit ismerünk, Kopácsi István (1549. óta) Wittenbergben végezte tanulmányait (1542.) és így eleinte bizonyára a német reformációt követte. De már 1559-ben részt vett Nagyváradon a helvét irányú hitelvek formulázásában és az 1562-iki tarcali zsinaton azoknak élén állott, akik Beza hitvallását magukévá tették. Ugyanily állást foglalt el Kopácsi utóda (1561.) Szikszai Fabricius Vazul (így nevezi Zoványi). Csakhogy a tanároknak ezen állásfoglalása még nem jelenti azt, hogy az iskola már akkor református lett volna. Perényi Gábor életében erről szó sem lehet. Zoványi is azt hiszi, hogy Kopácsi és Szikszai, „hogy a helvét irány mellett megállva se veszítsék el a földesűr jóindulatát, egyszerűen hallgattak az elválasztó hitnézetekről.“ így aztán „a hatvanas évek Perényi haláláig, valamint valószínűleg az ezutáni évek is 1575-ig, vagyis míg a szintén sacramentarius-ellenes Miksa király birtokában volt Sárospatak, az óvatosság politikájával átmenetül szolgáltak a rögtön, azután nyíltan és határozottan színt valló helvét irányú korszakhoz“.45 Ebben az időben Sárospatak sok birtokos kezén ment keresztül, míg végre Lórántffy Mihálynak (1607.) és utána Lórántffy Zsuzsánna kezével Rákóczy György birtokába került.453

A sárospataki iskolának e századbeli szervezetéről egyébként keveset tudunk. Az 1550-ik évben kapta első törvényeit, de róluk ma már nem tudunk semmit. Már az 1621-iki törvényekből, melyeken az áll, hogy azok „elődeinktől írott és most Rákóczy György kívánatára összegyűjtött és bővített törvények“, nem lehet azokat kihámozni.40 A tanításról azt írja Szombathy János „História scholae seu collegii ref. Sárospatakiensis“ c. művében, hogy „a XVI. században a patakiak szintén Wittenbergben

43 Ezt Zoványi I. mutatta ki a Századok 1908. évf. 806. sk. 11.

44 L. Zsilinszky Mihály: A magyar prot. egyh. története 1907. 92. 1.

45 Zoványi I.: Századok 1908. 817. 1. Az ő fejtegetésein alapúi a többi is, amit Sárospatakról állítottunk.

45a) Molnár i. m. 403. sk. 1. és Szinnyei O.: A sárospataki ev. ref. főisk. rövid tört. Értesítő 1894/ő. 1., 2. 1. Zsilinszky Mihály, i. m. 275. 1.

46 L. Molnár i. m. 526. 1.