Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1908
77 Erdélyben is a pietismus lelkesítette a XV1I1. század elején a tanférfiakat s képviselői Nagyszebenben léptek fel legelőször. Mikor ugyanis itt jobb karba akarták hozni az iskolát, Obel Márton rektor mellé Németországból két tanárt, Voigt Kristófot és Habermann Jánost hívták (1711.). Az új tanárok mindenekelőtt megjavították a tanításnak addig dívott módját és új módszerükről írásbeli jelentést küldtek a városi tanácsnak. (E jelentés, sajnos, elveszett.) Ily módon nekik tényleg nemsokára sikerült is a gimnáziumot nagyobb látogatottságra emelni. De működésük nem tartott sokáig. Bevádolták őket pietismusuk miatt, amelynek Németországból való behurcolása ellen az erdélyi ev. egyház több zsinatán állást foglalt (1711., 1726.).820 És bár a kiküldött bizottság a tanárok ellen emelt vádat tárgytalannak találta, Steinville gr. generális, a császár képviselőjé mégis elrendelte rögtöni eltávolíttatásukat (1713.).320 321 Hogy ezen intézkedés az iskola látogatottságának meg ne ártson, a város tanácsa az iskolát újjá akarta szervezni. Többször is próbáltak intézkedni ez ügyben, de mindig eredmény nélkül.322 Az 1744. évben berendezték a Baussnern-féle konviktust. De siker csak akkor koronázta az újjászervezésre irányuló törekvéseket, mikor az iskola élére Schunn Andrást állították (1750—1758.). Az új rektor és az ő segítőtársa, Felmer Márton 1756-ban hozzáláttak a dologhoz és már jun. 13. felolvashatták az egybegyűlt tanulóifjúság előtt főbb vonásaiban az új iskolai rendtartást.323 Ehhez csatlakoztak már 1758-ban Felmer iskolai törvényei, melyek az 1598-ikiak alapján készültek.324 A rendtartás új tanrendet és tanítási útasításokat is tartalmaz. E szerint az iskola n'égy alsó és hat felső osztályból áll. A legalsó osztályban (classis minorum) a kis káté szerint vallástant, olvasni, írni és a számokat tanították. A rudimentisták osztályában vallástanon kívül Donatus és Lang coiloquiumai alapján a latin declinatiót, conjugatiót és comparatiót, írást és a számtanból az összeadást és kivonást tanúlták. Azon tanulók, akik nem akartak tovább tanulni, most az u. n. classis tentonicába mentek át, ahol vallástanon kívül írással s számtannal, üzleti ügyiratok készítésével és kevés földrajzzal foglalkoztak. A gramnia- tisták osztálya tovább folytatta a vallástant, Muzelius és Comenius Orbisa 320 L. erre Teutsch Fr. Schulordnungen XXVIII. XCV. sk. 131. 142. sk. 11. 321 Albrich K. i. m. 48—58. Teutsch Schulord. CIV. sk. 1. Schuller i. m. 62. I. 322 E kísérletekre vonatkozólag v. ö. Teutsch Schulord. XV. sk. I. 323 A rendtartást közli Teutsch: Schulord. 176—223. 1. Albrich i. ni.65.sk. II. 824 Felmer iskolai törvényeit közli Teutsch i. in. 224—241. 1. s Albrich i, ni. 75. sk. II.
