Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1908
74 megegyeznek az eperjesi és a többi ev. iskola e korbeli hasonló intézkedéseivel.208 Ugyanazon hívő, (tán pietista) szellem uralkodik azon leckerendben, mely 1765—1770. volt érvényben Késmárkon200 és azon törvényekben, melyeket 1767-ben hoztak az iskola számára. Ezek megkövetelik a tanároktól, hogy „igazhitű (orthodox) ág. h. ev. keresztyének legyenek“ s az ifjúságot „ne csak vallási és világi tudományokban oktassák, hanem kiváltképen isteni félelemre, alázatos és tisztességes magaviseletre neveljék.“ Elrendelik a heti konferenciákat és az atyai humánus bánásmódot, a rektornak meg az anyakönyv bevezetését.000 Ezek csupa olyan intézkedések, melyek a pietismus paedagogiájának uralmával lettek általánosakká az iskolákban. A törvényeket Fischer Illés püspök és Dezsőffy Tamás elnöklete alatt egy pártfogósági gyűlésen alkották.301 Azért bizonyára nagy része van szerkesztésükben a superintendensnek vagy a rektornak vagy mindkettőnek. Fischer Illés Rezik tanítványa és a wittenbergi egyetem hallgatója volt (1709.),302 azért az ő részéről inkább orthodox, mint pietista befolyással van dolgunk. A rektor, Karlovszky János meg a hallei és göttingeni egyetem hallgatója volt,303 amikor a pietismus ott is már bizonyára hanyatlásban volt. Valószínűleg ő sem volt tehát a theologiában pietista, legfelebb a paedagógiában tán a superintendenssel együtt a pietista realismusnak követője. Azzá pedig mindaketten a külföldi iskolalátogatás befolyása alatt lehettek. A külföldön végezték még tanulmányaikat Buchholz György, a jeles természettudós, aki Greifswaldban (1709—17.) és a szász egyetemeken volt,301 Sartoris György volt wittenbergi hallgató, azután Benczúr József, ki Jénát és Hallét látogatta305 és Kriebel János, a későbbi híres eperjesi lelkész, aki Halléban járt és ott az árvaház lakója volt.300 Lehetséges ezért, de nem bizonyos, hogy pietista volt, mert a hallei egyetem tanárai (Michaelis, Baumgarten, Semler) akkor már nem voltak pietisták és az árvaház vezetője a nagy Francke kis fia volt.307 A század vége felé Podkoniczky L. Palcsó i. ni. 22. sk. 11. 201) Palcsó i. m. 31. sk. 1. 300 Palcsó i. in. 31—34. 1. 301 Palcsó i. in. 32. 1. 302 Szinnyei i. m. III. 523. 1. 303 Szinnyei i. ni. II. 10 1. 304 Szinnyei i. in. I. 1373. 303 L. fent 63. 1. és Palcsó i. in. 19 1. 300 Palcsó i. ni. 20. 1. 3<n L. Payr S. i. h. 84. 1.
