Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1908
55 hallgatta s a földrajzot Bertlingius Jánostól tanúlta“.221 A többi debreceni tanár közűi Nádudvari K. András (1634.) Kisfalvi Tamás (1638.) és Mányoki István (1648.) Franekerben járt, Medgyesi Pál (1631—1634.) az oderai Frankfurtban, Leydában és Angliában, Nógrádi Mátyás (1649—1650.) Leydában és Angliában. Lippai Sámuel (1659.) Utrechtben, Franekerben és Leydában, Debreceni János (1660—1665.) Franekerben és Utrechtben végezte be tanúlmányait. Végül Diószegi Kis István (1666—1668.) Belgiumban és Angliában volt és Franekerben szerezte meg magának a doktori fokozatot.2213) Az enyedi kollégium tanárai közül Dézsi Márton Leydában Coccejus személyes tanítványa volt, Csernátoni Pál pedig Heidelbergben, Utrechtben s Leydában tanúit szintén azon időben, mikor Coccejus még javában működött és nagy utazásai közben azután Angliában is megfordult. Kívülük még Vásárhelyi Péter és Kolozsvári István cartesianus philosophus Hollandiábn és Angliában, Nadányi jános Utrechtben s Leydában, Enyedi Sámuel Utrechtben és Páriz-Pápai Ferenc Lipcse, Frankfurt, Marburg, Heidelberg és Basel egyetemein fordultak meg. A marosvásárhelyi iskola tanárai közül pl. Rozgonyi v. Sutoris János (1640—1643.) és Felfalusi |ózsef (1691—1692.) Franekerben végezték tanulmányaikat.2210) Az új irány ellenfelei Buzinkai Mihály és Pósaházy János mindketten Utrechtben végezték tanúlmányaikat, ahol ez időben (1648—1661.) Voetius Gisbert tanított, akiben a ref. scholastika tetőfokát érte el.222 Különösen Pósaházy csatlakozott hozzá és hü maradt irányához később is, mikor Franekerben és Angolországban is megfordúlt.223 Basire Izsák Rotterdamban és Leydában tanúit. Sőt a legnemzetibb és ezen időben bizonyára legönállóbb magyar paedagogus Apácai Cseri János is Utrechtben végezte tanúlmányait. S bár tudjuk, hogy ő már Keresztúri Pál és Bisterfeld tanítványa volt s csak az előbbinek irányát helyezte szélesebb alapra, mégis ismeretes az is, mily nagy befolyással volt külföldi tartózkodása buzgósága fokozására, tervei megérlelésére. Tehát még ő is élő példája és a többi tanférfiakkal egyetemben szóló bizonyítéka annak, hogy a XVII. század ref. iskoláiban mily döntő befolyást gyakorolt a külföldi iskolalátogatás hazai nevelésügyünk fejlődésére. 221 Molnár A. i. m. 472. sk. 1. jzet. ‘■aia) Szinnyei I. i. m. IX. 516. VI. 430. Vili. 524. 967. sk. IX. 1082. VII. 1264. II. 701. 887. 1. 221 b) Szinnyei I. i. m. XI. 1278. III. 338. 1. 222 Luthardt Kompendium der Dogmatik. 8. kiadás 54. 1., Tholuck i. m. II. 214. skk. 1. és Herzogféle reálencyklopédia 3. kiad. 20. köt. 717. skk. I. 223 L. Szinnyei i. m. XI, köt. 66. 1,
