Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1908
53 De aulicum collegiumában a tanítás alapjául már az anyanyelvet vette, írni s olvasni egyszerre tanított s a nyelvtanításban az elmélet helyett a gyakorlatra helyezte a súlyt.210 A régivel szemben az igazi újítók a ref. iskolákban a puritánok voltak. Küzdelmeik Sárospatakon Tolnai Dáli István meghívásával vették kezdetöket. Ez a philosophiában Ramusnak, Aristoteles heves ellenzőjének, a követője volt.210a) A theologiában meg a puritán Amesiust követte, aki a scholastikával szemben hangsúlyozta a bibliai keresztyénstfaG.211 Tolnai tanítványait pii és impiikre osztotta. Behozta a gyakorlati theclogia és a homiletika előadását, a latin zsoltáréneklést a magyarral cserélte fel és elhanyagolta az írásbeli és szavalati gyakorlatokat; ez pedig annak a jele, hogy Sturm eszméi már elvesztik hatásukat. Nem véletlenség, hogy Comeniusnak Sárospatakra való hivatását épen ő szorgalmazta és vitte keresztül. Sajnos, hogy ezen nagy paedagogus szelleme vele együtt kivonult az országból. „Később ... sem iskolája nem alakúit, sem iránya hazai szellemben nem fejlesztetett s irodalmilag sem műveltetett“.212 Az általa képviselt új irány a történelem és földrajz tanításában éreztette hatását. Azután pedig id. Tsétsi felkarolta a magyar nyelvtant és az ethikát, Simándi István meg a kísérleti physikát, a nemzetközi és az észjogot. Debrecenben ugyanezen „újabb tudományos irány“213 küzdelem nélkül honosodott meg. Képviselői itt a legjelesebb tanárok voltak, mint Komáromi Csipkés György, a jeles bibliafordító s Mártonfalvy György rektor. Ez is Amesiust s Vendeliust követte a theologiában és Ramust a logikában. Latin nyelvű könyvek mellett magyar nyelvűeket is adott ki214 s állítólag mértani is tanított. Szilágyi Tönkő Márton Cartesius híve volt215 216 s philosophiai kézikönyvében a physikát is tárgyalja és kifejezi sajnálatát, hogy kísérleteket nem végezhet.210 Végül említendő 210 P. Szathmáry i. m. 43—45. 1. Szerinte „Apácai fellépése nem volt egyéb mint Keresztúri modorának általánosabb alkalmazása és iskolai rendszerbe olvasztása.“ Szinnyei (Magy. írók élete VI. köt. 9. 1.) szerint methodusa „lényegében megegyez a Locke-Rafich-Comenius-féle iránnyal.“ 210a) Ramus philosophiájának térfoglalására nézve 1. Tholuck i. m. II. 3. skk. I. 211 Herzog-féle reálencykl. 3. kiadás. 1. köt. 448. I. 212 Molnár A. i. m. 117. I. 213 így nevezik Molnár A. i. m. 472. 1. és Sinka S. i. ni. 58. 1. 214 Molnár A. i. m. 471. k. 1. jzet. 215 Ennek, valamint Gyulafehérvárott Csernátoninak cartesianismusa ellene szól Molnár A. i. m. 472. 1. állításának, hogy „még a XV11I. század második felében sem hatolnak be hozzánk Descartes s az akkor újabb angol bölcselők,“ 216 L, Sinka i, m, 58. 1,
