Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1908

31 vagy hogy az osztálytanítók ismételjenek gyakran s fordítsanak gondot a stílusgyakorlatokra, a tanulókat a választékos szólamokra figyelmez­tessék és a fegyelem fentartására állítsanak dekuriókat; vagy ha látjuk, hogy azok a tanulóktól azt követelik, hogy latinul társalogjanak és egy közülök mint oeconomus az iskolaépületre s a rendre felügyeljen: akkor nyilvánvaló Sturm iskolarendszerének befolyása. Ezen új törvények sem bírtak a Selmecbányái iskolába új életet önteni, mely azután sem tudott hanyatlásából felemelkedni, míg 1673-ban be nem zárták. Thököli és Rákóczy győzelmei rövid időre visszaadták a selmeci evangélikusoknak iskolájukat, de e korszakban már nem jutott virágzásra. A soproni iskola a bécsi béke után 2 osztálylyal nyílt meg. Foko­zatosan emelkedett, Schwanshoffer rektor alatt 6 osztályúvá fejlődött (1633.) és oly híres lett, hogy messze földről jöttek tanítványai. És mikor Nádasdy Ferenc katholikussá lett (1645.) és a csepregi iskolát megszüntette, ma­gyar iskolát is létesítettek (1659.), úgy hogy az evangélikusoknak ezen időben két virágzó gimnáziumuk volt, míg a gyászos évtizedben mindakettőt be nem zárták (1674.). A soproniak e szomorú időben több engedmény fejében legalább két lelkészt tarthattak meg maguknak és 1681. után jogaikban megrövidítve ugyan, de szabadon gyakorolhatták hitüket. Végre 1682-ben megnyithatták megint iskolájukat is, amely azután Friedelius János rektor vezetése alatt szép fejlődésnek indúlt. A XVII. századból a soproni iskolának két órarendje maradt ránk. Az egyik Schwanshoffer Kristóf igazgató idejéből való és a két felső osztály tantárgyait tartalmazza.117 E szerint tanították itt Melanchthon grammatikáját, syntaxisát és prosodiáját, Lossius rhetorikáját és dialekti­káját, olvasták Cicero leveleit, Officia-it s Vergilius Eclogait, tanultak görög nyelvtant már nem Melanchthon, hanem a strassburgi Golius könyvéből118 és olvasták Plutarchost. Súlyt helyeztek a stilus- és egyéb írásbeli gyakorlatokra. Aztán tartottak hetenként szónoklatokat s évenként kétszer színielőadásokat a közvizsgák alkalmával, melyek jutalmak kiosztá­sával is össze voltak kapcsolva. Ha már ezen tanrendben egészen határo­zottan észrevehetjük Sturm befolyását, úgy még nagyobb mértékben érvényesült az a másik tanrendben, melyet Friedelius adott az iskolának. Egy soproni tanuló ifjú, Röschel János Wittenbergből hazaérkezve, a városi tanács kérésére az iskola szervezésére javaslatot dolgozott ki119 (1689.). U7 l. Müllner i. m. 46. sk. I. us l. Ziegler i. m. 80. 1. na Müllner i. m. 61—63. 1. L. Zsilinszky i. ni. 270. 1. is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom