Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1908
26 Az iskola szép virágzásnak indult. De ennek nagyon sokáig nem örvendhetett. Az 1672. év julius 18-án Kollonich Lipót elvette az evangélikusok templomait és iskoláját; lelkészeit és tanítóit pedig elfogatta és száműzte. Hogy milyen volt az első időben a pozsonyi iskola szervezete, azt Kilger instruktiójából tudjuk meg, ha meggondoljuk, hogy a lauingeni iskolát maga Sturm szervezte strassburgi iskolája mintájára.00 Öe megismerhetjük Seyfried János rektornak egy 1660. május 19-én kelt s az iskola állapotát bíráló emlékiratából is.97 Eszerint az iskolában az osztályok száma már 8 volt és azokat felülről lefelé haladva számították. Egyes osztályoknak a következő nevük volt: classis grammatica, syntactica, poetica, rhetorica és logica. Tanítottak tehát dialektikát, rhetorikát, poétikát, grammatikát, azután arithmetikát, zenét, római irodalmat és történelmet. A legfelső osztályban a rektor theologiai és philosophiai tárgyakat, görög és héber nyelvet adott elő és vezette a vitatkozásokat. Az isten igéjének, az evangeliomi hitnek tanítására és a vallásos élet ápolására (templomlátogatás, úrvacsorához való járulás), nagy gondot fordítottak. A tankönyvek közt Comenius Januája, melynek helyébe az emlékirat az Orbis pictust ajánlja, és Finckius Vademecumja voltak. A „Spruchbüchleint“ Seyfried ki akarja küszöbölni. Az alsó két osztályban a tannyelv a német, a többiekben a latin volt. A magyar tanulók számára külön két osztályú párhuzamos iskola létezett 1672-ig. Az előadás ügyességének megszerzésére szavalati és vitatkozási gyakorlatokat, aztán színielőadásokat is rendeztek. Az iskola épületében e célra külön színjátszó terem volt, melynek színpadját hétszer lehetett átváltoztatni.98 És egy 1663-ból való leltár felsorolja a szükséges színpadi öltözékeket és egyéb kellékeket.09 Az intézet élén állott a rektor, helyettese a conrektor, aki egyúttal a secunda (classis) tanítója. A többi osztályban docentes vagy praeceptores tanítottak. Az iskola törvényei, melyek ezen időből ránk maradtak, előírják a fegyelmi szabályokat.100 Azután elrendelik, hogy évenként négyszer legyenek szónoklási előadások és kétszer nyilvános vizsgálatok. A vázolt iskolai szervezetből azt látjuk, hogy a pozsonyi iskola ezen időben már nem a lauingeni iskola szerint volt szervezve, mint megalakúlásakor, hanem mindinkább Sturm strassburgi iskolájához lett hasonlóvá. 90 90 L. Ziegler i. m. 87. 1. 97 Markusovszky i. m. 56. skk. 1. Molnár A. i. m. 357. 1. 98 L. Reinmundo Rimando Pressburger Kirchen und Schulverlust 21. 1. 00 Markusovszky i. m. 53., 54. 1. io° Ugyanezen mű 61. sk. 11.
