Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1908
23 a városnak azon fiai, kik Goidbergben tanultak, hozták azon Trotzendorf- féle szokásokat, melyek ott valószínűleg divatban voltak. Szóval ezen esetekben is, melyekben Trotzendorf befolyását hazai ev. iskoláinkban el kell ismernünk, a külföldi iskolalátogatás volt azon csatorna, melyen e befolyás hozzánk jött. Végűi láttuk, hogy Sturmnak eszméi is még a XVI. században gyökeret vertek hazánkban. Ezt legelőször Besztercebányán ismertük fel, ahol Schremmel, strassburgi születésű iskolaigazgató honosította meg azokat. Ugyanő emelte érvényre Sturm elveit még Selmecen és valószínűleg Sopronban is, ahol utoljára találkoztunk vele. A tanrendek összehasonlítása valószínűvé teszi, hogy Lőcsén is érvényesült Sturm befolyása legalább a didaktika terén. Míg Schremmel megalapította Sturm befolyását Besztercebányán és másutt, addig Halvepapius az oderai Frankfurtban lévő egyetem volt hallgatója megerősítette azt. Ő behozza a nyilvános vizsgálatokat, vitatkozásokat, szavalásokat és a jutalmakat. Meghagyja a tananyagot, melyet Schremmel tanrendje előírt, de úgy osztja be, mint a württembergi iskolai szervezet előírja.88 Már pedig ez Sturm elveiből igen sokat vett fel, valószínűleg Toxites, Sturm tanítványa közvetítésével.89 A nagyszebeni iskola egyik rektora, Deidrich György 1588—89. volt Strassburgban, épen azon időben, mikor Sturm meghalt. És miután Sturm már 1581-ben elhagyta hivatalát, személyes tanítványa alig lehetett.90 De azért eszméinek híve lehetett és azokat meg is honosíthatta Nagyszebenben s ez annál valószínűbb, mert tudjuk, hogy a nyilvános vitatkozásokat és szónoki előadásokat gimnáziumában ő hozta szokásba.91 A besztercei tanárok közül Rohrmann Gallus rektor kereste fel (Baselén kívül) Strassburgot és hozhatta magával Sturm elveit, melyeket aztán 1596-ban szerkesztett rendtartásában megvalósított. A külföldi iskolalátogatás (a külföldről származó Schremmel mellett) közvetítette tehát Sturm elveinek térfoglalását is hazánkban. Persze tisztán hazánk protestáns iskoláiban a XVI. században még nem valósultak meg. Ahhoz hiányoztak az anyagi eszközök. De azt iskoláink hagyománya, Melanchthon uralkodó befolyása sem engedte meg. A későbbi rendszerek hívei kénytelenek voltak evvel számolni és az új eszméket a régi hagyományokkal összekötni. Erre a legszebb példát Besztercebányán, 8H Rosenauer i. m. I. 41. 1. so L. Ziegler i. in.'95. sk. 1. 90 Mint a Bilder aus der vaterlend. Gesell. 190.1. állítja. L. Albrich K. i. m. is 11.1. 91 L. Frakfiói i. in. 159.1. Ezt mutatja az is, hogy Sturm képe Erasmusé mellett ott volt az iskola kápolnájában (Albrich K. i. m. 23. 1.).
