Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1908

Ha visszatekintünk a magyar prot. iskoláknak XVI. századbeli életére, amint azt vázoltuk, lehetetlen észre nem venni, mily híven visszatükrözi a reformáció hazája, Németország, paedagogiai mozgalmainak képét. Mindjárt a reformáció után legelsőnek és az egész századon át leghatalmasabban feltűnik Melanchthon befolyása. Azt észleltük nemcsak Bártfán és a tőle ez időben függő iskolákban, köztük főleg Eperjesen, azután nagy valószínűséggel Selmecen és Besztercebányán, ha mindjárt Neuen- burg-Zweibrücken közvetítésével is. Uralkodott az bizonyára a többi ev. iskolákban is. Sőt bizonyosnak vehető, hogy a református iskolákban, mint Sárospatakon és Debrecenben meg Erdélyben, pl. Gyulafehérvárott is Melanchthon szelleme uralkodott, ahol az főleg a coetus szervezetében nyilvánult és a wittenbergi magyar bursa révén foglalt tért.

És Hogy Melanchthon befolyása ennyire érvényesült hazai iskoláinkban, ennek oka a külföldi iskolalátogatás. Magyarország prot. iskoláinak tanítói ezen században részben külföldiek, legnagyobbrészt azonban külföldi egyetemeken járt magyarok voltak, vagy azoknak tanítványai. Itthon nem volt alkalmuk a szükséges ismereteket megszerezni. A veszprémi és pécsi egyetemről keveset tudunk. Az utóbbira a mohácsi vész mért halálos csapást, ha 1543-ig még fenn is állott.71 A pozsonyi főiskola alig négy évig virágzott és a budai főiskola, melynek tanárai sorát a reformáció két híve, Grynaeus Simon és Vindsheimi Vitus díszítik, szintén nem állott fenn sokáig.72 Tanulni vágyó ifjaink tehát külföldre kényszerűitek menni. És itt most Pádua, Bécs és Krakkó mellé különösen Wittenberg lépett. A mohácsi vészig terjedő néhány évben 12 magyarhoni tanuló iratkozott be annak egyetemén.7''1 Azután még többen látogatták ott Luther és Melanchthon előadásait. Csak Melanchthon lábainál 442 magyar ifjú ült.74 A század második felében Krakkó egészen elveszíti varázshatását, míg Wittenbergben vagy 800 magyar ifjú megfordult.75 * Az eperjesi iskola rektorai (a Tübingában járt Wagner Jakabon és a külföldet nem látogatott, tudós Sculteti Severinen kívül) Géléi Zsigmonddal együtt mind, úgyszintén conrectorai is wittenbergi tanulók voltak.70 Besztercebánya tanférfiai közül Siegler János rektorról és Schwengler Márton (1561—1565.) tanárról tudjuk, hogy a wittenbergi

71 Szilágyi: A magyar nemz. tört. V. köt. 200. 1.

72 Ugyané mű IV. köt. 560. sk. 1.

73 Fraknói i. m. 288. 296. 1. Szilágyi i. m. IV. köt. 560. 1.

74 Stromp i. ni. 54. 1.

75 Szilágyi i. ni. V. köt. 482. 1.

73 L. Hörk 1. i. m. 332. sk. és 363. 1,