Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1908
9 felsőbbtől kezdve számítja. De már az osztályok tantárgyai nem egyeztethetők össze, ami nem is csoda, ha tudjuk, hogy Sturm iskolája 9 vagy 10 osztályt foglalt magában, míg Schremmel csak 4 tanerővel rendelkezett. Az első osztályban Luther kis kátéján kívül, a római levéllel, Trotzendorf katechesisével és Chytraeus életszabályaival foglalkoztak, tehát már olyan tárgyakkal, melyekről Melanchthon tanrendje mit sem tud, sőt azt mondta, hogy túlterhelők az ifjúságra nézve (pl. a római levél)20. Azután elvégezték Melanchton nagyobb latin nyelvtanát és syn- taxisát, a prosodiát, a logikát és a rhetorikát; olvasták Erasmus apo- phthegmatá-it, Cicero leveleit (Sturm kiadásában) és beszédjeit, Terentiust és Vergiliust. Tanították még a számtant, a görög nyelvtant és syntaxist Cleonardus és Varennius után, Aesopus, Lucianus, Demosthenes, Hesiodos vagy Homeros olvasásával és végűi rendkívüli tárgynak a héber nyelvet a zsoltárok olvasásával. A második osztály egyes tárgyakat az elsővel közösen tanult, mint számtant, Írásbeli gyakorlatokat, zenét s éneket. Külön tanulta a kátét, Melanchton kisebb nyelvtanát és syntaxisát s olvasta Salamon példabeszédeit, Mosellanus dialógusait, Erasmusnak „de civilitate morum“ című müvét s Cicero Officia-it. Fraknói ezen tanrendben Sturm elveinek érvényesülését látja21 és Rosenauer22 is több pontban kimutatja Sturm befolyását Schremmel iskolai szervezetében, így Sturm elve pl. az, mikor Schremmel az iskola feladatát abban keresi, hogy a facultas sermonis tum puri, tűm veri, tűm diserti-t nyújtsa s azonkívül „trium iinguarum, hebraicae, graecae et latinae fundamenta“. Ide tartozik azután az iskola tanulóinak csoportokba (decuria) való osztása és az, hogy azoknak élére a tanulók sorából vigyázókat (decurio) és alvigyázókat (corycaeus) állított. De ezen egyezések mellett nem tagadható a különbség Sturm és Schremmel tanterve között, a mint azt a tantárgyak felosztásánál már kiemeltük. Hogy ennek oka a besztercebányai iskola korlátolt viszonyaiban rejlik, melyekhez Schremmelnek alkalmazkodnia kellett, ebben Rosenauernek igaza van. De oka lesz még az iskola múltja is, mely Melanchton befolyásának teljes eltörlését nem engedte. Meg kellett tehát elégednie Sturm elveinek a Melanchthon Trotzendorf-féle intézkedésekkel való összekötésével.23 Schremmel után Halvepapius Pál igazgató volt még nagy befolyással a besztercebányai iskola fejlődésére, főleg avval, hogy törvényeket adott 20 L. Breznyik i. m. I. 56. 1. L. i. m. 177. 1. 22 Rosenauer i. h. I. 31. I. 2:1 L. i. m. I. 31. s 28. 1. és Molnár A. i. m. 116. 1.
