Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1905

gyönyörködni kiömlésében. Majd megnéztük a gépházat, az olvasztó-kohók -»etetését", s e közben kedves vezetőink mindenütt szakszerű magyarázatokkal szolgáltak.

A vajdahunyadi vasművek a legújabbak közé tartoznak, 1882-ben építették az első kohót; azelőtt Gavosdiában volt a telep. \?ajdahunyadnak igen kedvező a fekvése : közel van a m. áll. vasúthoz, mely szenet hoz s elviszi az öntött vasat ; a vasércet pedig az erdélyi bányavasut szállítja Gyalár felől; azonfelül a drótkötél-pálya csilléi is ide sietnek.

Mire felértünk az u. n. felső pályaudvarra, már készen állott a vonatunk. A látnivalók sorozatát a Hunyadyak vára nyitotta meg, majd gyönyörű ,erdő borította, magas hegyek, sziklák, mély völgyek tűntek elénk ; eközben a baloldalon láthattuk a drótkötél-pályát, mely nagy (4 — 25 méter) magasságban elhaladva a völgyek fölött, vasércet (Gyalárról) és faszenet (V.-Dobritól) szállít Vajdahunyadra. A lassan mozgó csillék igen szép látványt nyújtottak. — Pályánk eközben egyre emelkedik, elhagyjuk Gavoscliát, Nadrábot s 16 km út után Retyisórára érkezünk, hol Lányi mérnök úr várt bennünket, hogy elkalauzoljon Gyalárra. Miközben gyalog fölfelé igyekeztünk, beborult az ég s mire az érdekes kis villamos vasútra ülünk, eső barátunk ugyancsak hullatta ránk könnyeit. No de nem soháig kesereghetett »fölöttünk", egyszerre elnyelt a sötétség, illetőleg az alagút s jó darabig a hegy kebelében mozogtunk tovább. \?égre kiértünk a napvilágra, azaz az esőre.

No de mindegy, Gyaláron vagyunk . . . Először egy tárnát néztünk meg, aztán a külső művelés alatt álló bányához siettünk, mely egy tágabb felső s egy szükebb alsó katlanból áll ; az utóbbi a Kerpely-altáróval függ össze. A tulajdonképeni altáró most nem ez, hanem a retyisórai, melyhez szíves vezetőnk a vonatból való kiszállásunk után vezetett volt el bennünket.

A gyalári vastelepet, mint az ott talált leletek bizonyítják, ősidők óta művelik. Az egykor bányáúl szolgáló üregekben ugyanis számos eszközre, csontvázra, sőt római mécsesre is akadtak. Hunyady János idejében is folyt itt a bányászat s természetesen meg nem akadt a mai napig. Jelenleg a bánya a magyar állam tulajdona, mely szakszerűen művel- teti s hatalmas tiszti és munkástelepet varázsolt a szegényes oláh falucska mellé. — Gyalár bányáiban leggyakrabban- 10 -