Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1905
12 Szt-Mihály-templomot tekintettük meg belűlrül (I. fentebb 9. lap), majd a Jókai-utcán befordulva, megállottunk azon ház előtt, melyben „az első nemes színjátszó-társaság 1792-ben játszott.“ A nevezetes épület falán emléktábla áll. A Jókai- utcából az Arany János-térre értünk, megtekintettük a Wesse- lényi-házat, a prágai Szt.-György-lovagszobor másolatát, melynek gyönyörű eredetijét Kolozsvári György és Márton magyar szobrászok készítették Nagy Lajos idejében. Innét a klinikák pompás épületei alatt s a vegytani intézet mellett elhaladva, a Múzeum-kertbe mentünk s az Erdélyi Múzeum- Egyesület gazdag és szépen elrendezett állattárát tekintettük meg, melynek élén a kolozsvári egyetem világhírű tanára, dr. Apáthy István áll. Majd a Növénytani-kertet látogattuk meg és a főkertész úr szíves kalauzolása mellett sokat gyönyörködtünk szépen ápolt s szakszerűen elrendezett növényeiben. Legjobban érdekelte tanulóinkat a tündérrózsa, bár némelyek itt sem mondtak le kedves sportjukról, a boga- rászásról. A Eűvészkertből a Sétatér hatalmas fái alá vezetett útunk s gyönyörködve haladtunk el csinos tava, kioszkja és korcsolya-pavillonja előtt. Bár némelyek'szívesen letelepedtek volna a terített asztalok mellé, nem időztünk itt sokáig, hanem egy darabig a szép főúton haladva, kikanyarodtunk a Szamos partjára s az új vashídon át a Fellegvár felé irányítottuk szekerünk rúdját. A szép szerpentin-út, jmelynek közepe táján Erzsébet királyné mellszobra áll, igen tetszett nebulóinknak; vígan szöktek fölfelé, hogy minél előbb megláthassák azt a„szép panorámát, mely a hegy tetejéről tárúl a szemlélő elé. Örvendezve találgatták némelyek a már ismert épületeket s mi tanárok innét mutattuk meg a Gazdasági intézetet, a monostori kápolnát s a Gyalui-havasokat. Egyik tanúlónk a látogatás emlékére le is fényképezte a „nemes társaságot“. Este felé azután alászállottunk s a „németek padlóján“ áthaladva, a már ismert úton tértünk vissza. Ut- <özben a távolból megmutattuk a Vigadót, melyben az erdélyi országgyűlés 1848. május 30-án kimondotta az úniót Magyarországgal; továbbá a megyeházát, melynek tornyát a Fellegvárról is láthattuk. Mielőtt szidásunkra tértünk volna, a temetőt néztük meg, melynek hantjai alatt nemzetünknek sok kiváló fia nyugo- szik. Kár, hogy a temetőben lévők nem tudtak bennünket
