Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1904
12 — Tanulmányi állapot. A tanítás az országos tanterv és a hozzá fűzött utasítások szerint történt. Rendtartásunk értelmében az iskolai évet két félévre osztottuk; az első félévet január hó 28-án fejeztük be, amely napon kiosztottuk az Értesítőket s kiadtuk az előirt három napi szünetet. A tanítás és nevelés egyöntetűségének előmozdítása céljából, valamint az előirt tananyag kellő feldolgozása és az írásbeli dolgozatok számának és íratásuk idejének megállapítása végett két módszeres értekezletet tartottunk, még pedig szept. 16-ikán és febr. 17-ikén. Mindkét alkalomra, a rendtartásnak megfelelően, Írásba foglalva nyújtották be a szaktanárok a részükről megállapított tanmenetet közös megbeszélés céljából. A tanulók magaviseletének és előmenetelének megítélése végett két ellenőrző (decemb. 9. és ápr. 7.) és három osztályozó (jan. 27., máj. 16. és jun. 21.) tanácskozást tartottunk. Az ellenőrző értekezletekből kifolyólag az egyes tanulók ellen tett kifogásainkat írásban közöltük az érdekelt szülőkkel. Az első félév végén elégtelen osztályzatot nyert az 1-ben 13 tanuló (32*5 %), a 11-ban 28 (50 %), a 111-ban 14 (37-8 %), a IV-ben 13 (21*3 %\ az V-ben 11 (33*3 %), a VI-ban 12 (3E5 .%), a Vll-ben 13 (39-3 %), a VIII-ban 7 (23*3 %), Összesen 111 tanuló (33-9 %). Ezekből 51 tanuló csak egy, 26 tanuló két és 34 több tantárgyból elégtelen jegyet kapott. A tanulmányi előmenetel kedvezőbb lehetett volna, ha az évről-évre hangoztatott gátló körülmények a lefolyt iskolai évben nagyobb mértékben elmaradtak volna. Tagadhatatlan tény ugyanis, hogy a szülők érdeklődése az iskola munkája iránt fokozódott, de még mindig nem abban a mértékben, amely nagyobb siker elérésére kívánatos. A vidéki tanulók szállásadói is lelki- ismeretesebben teljesítették kötelességüket s nagyobb felügyeletet gyakoroltak a gondjukra bízott tanulókra. A jobb előmenetel legnagyobb akadálya a tanulók nagy részének kényelemszeretetében és munkakerülésében rejlik.
