Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1902
- 80 négyzete és köbe. Számok négyzetének és köbének kiszámítása. Osztás és a törzsszámokra vonatkozó műveletek. Első 1‘oku egyenletek egy ismeretlennel kitérj eszkedve az arányok tanára. Havon- kint egy iskolai Írásbeli dolgozat. Kézikönyv : Wagner A. : Algebra. Tanár : Groó Vilmos. Rajzoló mértan hetenkint 2 órában, a) Constructiv plani- meiria: A körre vonatkozó egyszerű szerkesztések. Az ellipsis, parabola és hyperbola és azok érintőinek szerkesztése, b) Rajz : Sik-diszitmények rajzolása és egyszerű színezése Várdai fali és mások kézi lapmintái után. Az ügyesebbek fából készült geometriai testeket is rajzoltak. Kézikönyv a mértanhoz: Horti H. : Rajzoló geometria IV. rész. Tanár: Zvarinyi Lajos. Testgyakorlás hetenkint 2 órában. Mint a III. osztályban. Tornatanár: Achim Károly. V. OSZTÁLY. Vallástan hetenkint 2 órában. Bibliai ismertetés: az ó- és újszövetség történeti, oktató és prófétai könyvének ismertetése^ részint egyes fontosabb részek olvasása, részint tartalmi áttekintések alapján. Kézikönyv: Schmidt K. I.: Keresztyén vallástan. Tanár: Daxer György dr. Magyar nyelv hetenkint 3 órában. A rhetorika ismortotóse. I. Szerkesztéstan. Olvasmányok: Petényi S.: A kakuk, Herman O.: Vipera cerastos, A hang sebességének meghatározása, Mikes LX. levele, Salamon: A török városainkban, Arany: Naplemente a pusztán, (a B. I.-ból), Herman 0.: A pákásztanya, Az ibolya (dr. Róth Növénytanából,) Petőfi leiró költeményeiből. Az olvasmányok alapján a szerkesztéstan czélja, tárgya és felosztása. 1. Az inventió. A tárgy, az alapeszme; az anyaggyűjtés forrásai és segédeszközei. Tapasztalati és elméleti ismeret. 2. A disposi- tió. Az anyag kritikája, elrendezése; az egység, továbbhaladás, összefüggés és teljesség elve; az arányosság. A szerkezet és hármas tagoltság. 3. Az előadás általános formái. II. A prózai írásművek elmélete. 1. Olvasmányok : Salamon F.: A Hunyadiak harczai a török ellen. A török városainkban. Tinódi: Buda vészeséről stb., Anonymus és Kézai krónikájából részletek, szemelvények a XVI—XVIII. sz. történetírók müveiből, (Mindszenti, Cserei, Apor.) Az olvasmányok nyomán a történetírás elmélete■
