Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1900
$2 Poétika. Segédkönyv: Qreguss és Zsilinszky széptanai, Endrődi : A magyar költészet kincsesháza. Tanár : Dr. Rell Lajos. Latin nyelv hetenkint 6 órában. A) Olvasmányok-. 1. P. Yergilius Maró Aeneisének VI. könyve egészen. Az Aeneis tartalma, összefoglalása, forrásai, tárgya, szerkezete, hatása és hiányai. Az Aeneis helye a római költészetben, Vergilius érdemei. Trópusok és figurák. A költő életrajza és irodalmi működése. 2. M. Tullius Cicero: Orationes in Catilinam I —II.; néhány fejezet könyvnélkűl is. A beszédek kora és előzményei, az olvasott beszédek összefoglalása és szerkezete. Az olvasottak tartalma latinul írásban. Cicero élete, irodalmi és politikai működése. 3. M. Tullius Cicero 9 levele. 4. Magánolvasmányul a Pro Sestio ez. beszéd néhány fejezete. B) Régiségtan : Az olvasmányokkal kapcsalatos régiségek, különösebben : Róma keletkezése, a Forum Romanum, a róm. bírod, lakosai, a népgyülések, a senatus, a fontosabb magistratusok, a hadügy, a római vallás, istenitiszteletek, papok. C) Stílusgyakorlatok és nyelvtan. A Cserny-Dávid stílusgyakorlataiból: Az ifjú. Az ember, Vergilius költeményei. Az Aeneis VI. énekének tartalma, Hannibal, Hunyady János, A római fényűzés, Az Odyssea tartalmából, Cicerónak a kötelességekről szóló könyvei, az olvasmányból merített szöveg fordítása. E fejezeteket részben együttesen, részben zárthelyi dolgozat alakjában fordítottuk. A nyelvtanból az előforduló eseteken kívül az alaktan s az egyszerű mondatok különösebben. Kézikönyvek: Pirchala 1. P. Vergilii Maronis Aeneidos libri XII. és jegyzetek. Köpesdy: M. Tullii Ciceronis in Catilinam orat. IV. Dr. Cserép : M. Tullii Ciceronis Pro Sestio or. Jánosi, M. Tullius Cicero válogatott levelei. Dr. Cserép J. Római régiségek és irodalomtörténet. Cserny-Dávid: Stílusgyakorlatok. III. rész. Pirchala I. Latin nyelvtan. Tanár: Dr. Rell Lajos. Görög nyelv hetenkint 5 órában, a) Homeros Odysseiájá-bó az I. és IX. ének a szükséges nyelvi, tárgyi és poétikai magyarázatokkal ; az ó-ión dialektus, egybevetve az attikai nyelvalakokkal. Homeros mint a költői előadás legnagyobb mestere; az epikus előadásmód, a homerosi világnézet. A szerzőre és a mű keletkezésére vonatkozó nézetek rövid ismertetése. Könyv- nélkül 255 sor. b) Herodotos művéből: Solon és Kroisos (I. 2ó. 28 — 33.), Cheops pyramisa (II. 124 — 125), Polykrates gyűrűje (III. 39—43). A marathoni csata (VI. 109 — 117). A thermopylaii csata (VII. 207-213, 217-219, 223-228), a megfelelő nyelvi, iörténeti és irodalomtörténeti magyarázattal ; az uj-ión nyelvjárás
