Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1898
8 bájos mosolygását, de vihardulta keble ádázabb tud lenni Achilles haragjánál is . . . Megdobbant a mi szivünk is, s a ki megfigyelte tanulóinkat, tapasztalhatta az izgatottságot, mely külsejükre, belsejükre, beszélgetésükre, egyaránt rányomta a maga bélyegét. Mondják, hogy az elindulás előtt való éjjel hiába kinálgatta varázsitalával az Alom Tündére az ábrándozó lelkeket, kirándulóink legtöbbje le sem hunyta szemét, vagyha le is hunyta, korábban nyíltak ki azok, mint az égen a hajnal rózsái . . . Május 7-én, d. u 1 óra 19 perczkor indultunk el Csabáról. Zsibongva járt-kelt a türelmetlen diákcsapat az állomáson, képzelete előre röpítette néhány száz kilométerrel, oda a kék habok mellé; pedig még meg sem érkezett a gőzkocsi. De ime, itt van már! Még egy ölelés, egy kézfogás s az utazó sereg fönn terem a kocsikon s mikor megszólal a vonat éles gőz-sipja, kihajol az elmaradozó ismerősök felé s aztán rázendíti legkedvesebb nótáját . . . D'ákcsapatunk 52 tagból állott és Áchim Károly, Babich Pál, Bielek Dezső, Groó Vilmos és dr. Rell Lajos tanárok vezetése alatt indult útnak két kocsiban Budapest felé. A rendezés s a pénzkezelés fárasztó munkájával Bielek Dezső kollégánkat bízta meg a tanári kar. Az idő már délelőtt is borús volt, most pedig kinyitottak az ég csatornái Az eső azonban benn a száraz alatt nem igen hangolta le a kedélyeket, hiszen — gondoltuk magunkban — majd máskép lesz az az olajfák s a babérfák mosolygó honában. Útközben egészen Szolnokig mi sem kötötte le tanulóink figyelmét, jó ideig az énekléssel, majd az elhelyezkedéssel voltak elfoglalva s különben is ismerős alföldi vidéken mentünk keresztül. A szőke Tisza és hidja azonban felköltötte érdeklődésüket s kellő bámulatban részesült s ebből később ugyancsak kijutott a Budapest környékén emelkedő domboknak, melyeket — tudom — rég nem halmoztak el oly kitüntető czimekkel, mint a mi alföldi muzsafiaink. Közbe-közbe, ha elhallgatott a nóta s^nem volt valami különös látnivaló, egy egy pajkosabb ajkon megszólalt a humor is s igy az ut eltelt unalom nélkül
