Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1898
— 24 — Kávé, fűszerek (bors, fahéj, gyömbér, stb.), tea, déligyümölcs, dohány, rizs (más gabonafajok is.) Olaj, bor, szesz. Ásványíélék Tégla é s kőneműek. Vas, czink. Gépek, különösen Angolországból. Bőrneműek. Meg kell jegyeznem, hogy a Magyarországba behozott árúk nem mind Fiúmén keresztül kerülnek hozzánk, Triesztnek még mindig nevezetes szerepe van nálunk is a tengeri behozatal dolgában. Sokat lehetne még elmondani a magyar kikötőről, kereskedelemi'ó'l és tengerészetről, de most már indulnunk kell, hogy időnk legyen a város megtekintésére. Leértünk a Piazza (tér) Zichy-re s az Adria pompás palotája mellett elhaladva a Riva (part) Szapáry-n járunk. Ennek végén van a Piazza Adamich s az Ada- michmolo. A hely nagyon eleven. Ha a mólóra (mesterségesen alkotott, mélyen a tengerbe nyúló s kikötésre való földnyelv) lépünk, indúló s érkező hajókat látunk oldalánál. Ez a szomszédos forgalmú hajók kikötési helye, innét fogunk indúlni Abbáziába és Cirkvenicába. Elhagyva a tért a Via del Lidon folytatjuk utunkat s jobbra a Piazza Ürményi-re térhetünk. E téren van a színház épülete s a három vásárcsarnok. Kettőben gyümölcsöt zöldséget, húst s efféléket árúinak, a harmadik pedig a halászoké, kik ide hozzák a kornyékről tengeri zsákmányaikat. Lehet itt látni sokféle színű és alakú tengeri halat, szardellát, polipot, tengeri rákot, tengeri pókot stb , mert hát itt alkusznak a hullámok lakosai fölött, Az Ürményi-térről balra a Scarpa-térre, majd a Via della Fiumaraba jutunk. Az útcza a Fiumara csatorna nevét viseli, melynek itt van az egyik partja. A csatorna tulajdonképen régi medre a Fiumara folyónak s annak elvezetése után használták föl e medret a vitorlás hajók kikötőjéül. Egymás hátán tolong itt a sok vitorlás s érdekes képet nyújt a halász életből, de figyelmünket csakhamar elvonja a zsivaj, mely a parti sátrak mellett uralkodik, hol mindenféle árú kapható a czólstoktól a tükörig. Utunkat ismét balra folytatva az ó-városba (Gomila)
