Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1898
— 21 — ritja, melyben jól megterem a füge, a szőlő, az olajfa, a babérfa és sok más gyümölcsfa is. Maga a kikötő hatalmas alkotása a magyar államnak s büszkén hirdetheti, hogy nemzetünk helyet kér magának a tengeren s hogy a nagy tengerészeti múlttal biró államod hajóit a maga méltóságához mérten képes fogadni. Jóllehet már régen, a múlt században is, tervezték a fiumei kikötő kiépítését, e feladat megoldása a magyar államra várt Fiume végleges visszakapcsolása után. 1870-ben kezdték építeni, de az építkezés munkája szakadatlanul tart napjainkig s nem egyhamar fog megszűnni, mivel Fiume forgalma egyre növekedik. Csak akkor lehet fogalmunk e munka óriási méreteiről, ha a régi Fiúmét a maival összehasonlítjuk, ha elgondoljuk, hogy a hol most díszes paloták emelkednek, egykor ott zúgtak a tenger hullámai; ha a mólókat, a raktárakat stb. vizsgáljuk. A mit most a tengerparton látunk, az úgyszólván mind az utolsó negyedszázad munkájának eredménye. 1892-ben villamos világítással látják el a kikötőt s ezt alkalmazzák most a világitó toronyban is. De hadd bizonyítsanak a számok! Az építkezéshez 1872-től kezdve több, mint 9 millió m3 követ használtak fel s az építkezés 20 millió forintnál nagyobb összegbe került. El lehet hát mondani, hogy a magyar állam nem tekintette mostoha gyermekének Fiúmét s a mióta keblére vehette, nem sajnált tőle költséget. De el lehet mondanunk azt is, hogy Fiume emelkedését Magyarországnak köszönheti. A magyar tengeri kikötő kiépítése involválja forgalmának s a magyar hajózásnak emelkedését is Mióta Fiúméról szó van, mindig versenytársa volt a dédelgetett osztrák kikötő, Trieszt s igy nemcsoda, ha annak forgalma a „protekczió“ következtében felülmúlja a Fiu- meét. Fiume már a múlt században is összeköttetésben volt idegen országokkal s forgalmát emelték a műubak is, de Trieszt mindig el tudta nyomni. Az ébredező magyar nemzet nem feledkezett meg kikötőjéről sem; azonban annyi tenni alkotni való volt idehaza, hogy nem csoda, ha keveset tehetett érdekében A nemzeti harcz kardot adott kezünkbe, az elnyomatás szomorú .korszaka pedig megzsibbasztotta, kötve tartotta tag-
