Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1898

Rezet koldusbotra, — mely annyi szív örök sirja s a melyen Robinson s a Verne annyi hőse járta meg érdekes kalandjait . . . Lesz hát alkalmunk közelről látni e mély habokat s azt a sajátságos népséget, a mellnek otthona e csalóka víztükör.

Egyre lefelé haladunk, szédítő mélység marad el lábunk alatt. A tenger ismét eltűnt, de Plase után már állandóan gyönyörködteti szemünket, A vonalat itt is — ott is erős kőfalak védig a bóra támadásai ellen, mert megtörtént már, hogy a bóra dühe — a kocsik aljába kerülve ■— lesodort egy egész vonatot. Ilyenkor csak bizton mehet a vonat, de télen útja sokszor veszedelmes, mert a bóra havat kap fel s azzal igyekszik megnehezíteni a prüszkülő gép továbbhaladását. A hófúvások helyén magas deszkafalak állanak, de — mint mondják — ezek nem képesek fedezni teljesen a vonalat.

Buccari felé haladva egyre jobban kibontakozik előttünk a tenger vidéke. Buccari után a vonat a Draga- völgyben jár s innen már szemünkbe tűnnek az olaszos házak vörös födelei, a délvidéki fák üde zöldje, melybe bele-belevegyül a cziprus komor szine is. Ugyancsak erre megfigyelhetjük már a terrászszerű szőlőmivelést, melyet aztán kirándúlásaink alkalmával közelebbről is megismerhettünk.

De vonatunk—könnyű most a dolga—ugyancsak siet lefelé, úgyhogy szinte egészen egybeolvad e bájos kép. íme, itt búvik elő egy kedves öböl, a Lazeretto, elmarad mellettünk Susak, kibontakozik előttünk egészen Fiume, de egyszercsak elsötétül fölöttünk az ég, a Kálvária hegybe vájt 447 m. hosszú alaguton robogunk át, hogy aztán megérkezzünk a magyar tengeri kikötőbe. Fiúméba. Az óra 6 ó. 52 p.-t mutat, tehát egy órát késtünk.

Az állomáson kedves meglepetés vár reánk, régi ismerősünk, dr. Csepreghy Kálmán fiumei főgymn. tanár áll ott Incze Béni kollégájával, — ki csakhamar szint oly kedves ismerősünkké lett, — hogy elkalauzoljanak bennünket előre lefoglalt szállásunkra s hogy kedves előzékenységükkel és lekötelező szívességükkel minden nagyobb kirándulásunkat intézzék, vezessék s feledhetetlenné tegyék előttünk a magyar tengerparton töltött napokat. Szives köszönet Nékik!

— 18 -