Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1897
— 20 — herviselésben, a nemzet minden fiának s végül testvériséget, a mely egyen jogúnak ismerje el s egyetlen nagy nemzetcsaláddá ölelje a pórt és nemest s a Királyhágón túl és innen lakó egész magyarságot. S a miért e nagy korszakban hazánknak oly sok jeles fia élt, rajongott és síkra szállt, a mire az. aléltságából fölrázott nemzet egyre sóvárgóbban vágyott és epedett: az megvalósult végre 1848. április 11-én, azon a napon, a midőn Y-ik Ferdinand az egybegyűlt főrendek és képviselöház jelenlétében, viharos éljenzés közben átnyújtotta a nemzetnek az 1848-iki szentesített törvényeket, a melyekkel a törvényhozás bölcsessége a kor követelményeihez képest újraszervezte az ország intézményeit s Magyarországot a modern európai államok sorába emelte. Ennek a nagyjelentőségű napnak, mely a felelős kormányrendszerre alapított modern magyar jogállamnak legelső napja volt, félszázados évfordulóját ünnepli most hazánk és királyunk egybeolvadó örömmel s a büszkeségnek és boldogságnak egyforma érzelmével. A régi Athén aranykorának fenséges alakja, Perikies, midőn a peloponnesusi háború idején dicsbeszédet mondott a harciban elesett bajnokok felett,, ragyogó szónoklatában mindvégig csak Athén nagyságát, fényét, szabadságát magasztalja és. hozzáteszi,, hogy mindez a nagyság maga a legékesebben szóló dicsbeszéd azok fölött, akik érte éltek, küzdöttek és elestek. Nekünk is, ha a 48-1 ki törvények korszakos, jelentőségét s megalkotóiknaknak hervadhatatlan érdemeit kellően élénk színekkel ecsetelni akarnék, csak rá kellene mutatnunk arra a büszkeségre jogositó örvendetes haladásra, a mit nemzetünk azóta minden téren tett s a mivel immár tisztes helyet kezd magának biztosítani Európa munkás, művelt népei között. Mindaz a szép és magasztos, a mit az akkor megszerzett szabadság létrehozott, és. létrehozhat, mindaz az önállóság, amit még, kivívhatunk, mindaz a nagyság, a hova még fölemelkedhetünk, ott épül föl az, 1848-ik év megdönthetetlen alapot nyújtó monumentális alkotásaim
