Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1895
5- Az intézet további sorsa másodszori reálgymnasiumi időszakában. ( 1871/72—1875/70.) Ezen időszakban uj szervezetet nyert az iskolai bizottság. Ezen szervezet, mely mindjárt (1871.) életbe is lépett, főbb vonásaiban a következő : a bizottság, mint a prcsbyte- riumnak bizományosa, minden intézkedését bejelenteni tartozik a presbyteriumnak; elnöke a presbyterium elnöke ; végérvényesen határoz a tantervet illetőleg s általában mind abban, a mi a nevelés és tanítás sikerét biztosíthatja; ‘20 frt erejéig utalványozhat az egyház pénztárából a szükségesnek talált felszerelésre, nagyobb összeg esetében csakis a pres- byterium előleges beleegyezésével; uj tanári vagy tanítói állomás betöltésénél a kandidálási jog őt illeti. Az intézetben ezen üt éven át rendes tanárokul működtek : Petrovics Sámuel az I-ben, Melczer Kálmán a 11-ban, Szomora Bertalan a Ifl-ban, Horváth János a IV-ben; még pedig úgy, hogy a vallás, a tót nyelv és szépírás kivételével az osztály minden kötelezett- tantárgyát tanították. Az ötödik rendes tanár, Soltész Nándor pedig mind a négy osztályban tanította az osztályok vezetőire nem bízott tantárgyakat. A szóban levő időszakban tehát — az utóbbi tantárgyaktól eltekintve ■— osztályrendszer uralkodott az intézetben. A tanári kar Horváth János igazgatása alatt lelkiismeretes munkát végzett s mint eleitől fogva, úgy most is, havonként számolt be a rendszeresen megtartott értekezleteken az osztályok erkölcsi állapotáról, mulasztásáról, előmeneteléről. Ezeken az értekezleteken a nevelés és tanítás körébe vágó ügyeket az osztályfők előadásai és az igazgató megfigyelései alapján fontolóra vette a tanári kar s az eredményeket az „Észrevételek“ rovatában megörökítette minden egyes alkalommal. A jegyzőséget 1865-től fogva Szomora Bertalan viselte, egyúttal jegyzője volt az iskolai bizottságnak is. A gymnasialis irány tantárgyait és a reájuk hetenként fordított órák számát a következő táblázat mutatja:
