Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1895
7-7 helyiségeiben tanultak. Elég baj, hogy kivált protestáns tanulóink vallástanitása nem osztályonként történik, külön-külön, hanem osztályok összevonásával, mi nemcsak a sikert veszélyezteti, hanem a fegyelemre is káros befolyással van. Hogy a tanulók minden ünnepen és vasárnapon az isteni tiszteletre elmenjenek s hitoktatójuk rendeletéit híven teljesítsék, szivén feküdt a tanári karnak, de szigorúan megkövetelik ezt a fegyelmi szabályok is úgy annyira, hogy négy isteni tiszteletnek igazolatlan elmulasztására „rossz“ jegyet szabnak a magaviseletből az illető tanulóra. Hogy a protestáns tanulókban máskülönben is ébren tartassák és fejlesz- tessék a hitükhöz való ragaszkodás, 1893. nov. 22-én elrendelte a bizottság, hogy a „Reformáczió“ napja iskolai ünnepnapnak vétessék akként, hogy azon a napon a protestáns tanulók számára az iskolai falakon belül ünnepély rendeztes- sék. Ilyen ünnepélyünk volt: első ízben 1894. évi okt. 31-én. A hazafias nevelésnek nem mellőzhető eszközei közé tartozik az ilyen szellemű iskolai ünnepélyek rendezése. Ez irányban is gondoskodott a bizottság, a midőn 1894. évi február 28-án tartott gyűlésén elhatározta, hogy évenkint egyszer, a magyar nemzet történetének valamely kimagasló napján, iskolai ünnepélyt rendezzen az iskola, megbízván a tanári kart az erre vonatkozó javaslat kidolgozásával. Az elkészült javaslatot a bizottság elfogadta s annak nyomán az 18IJ4/»r>. tanévben gyászünnepélyt tartottunk Kossuth Lajos halálának első évfordulóján. Ugyancsak a hazafias nevelés eszközei közé számította a tanári kar az időközönként felmerült hazafias czélokra való gyűjtések megindítását a tanulóság körében. Szoktatva volt az ifjúság, hogy áldozatkészségének jelét adja akkor is, ha valahol nagy Ínség mutatkozott s segélyre volt szükség. Az algymnasium tanulóinak létszámát az 1883—1895-ig terjedő időszakban a következő tábla mutatja:
